117876. lajstromszámú szabadalom • Villamos hullámszűrő

rúd hosszának mintegy 0.224 részén fekszenek. Abból a célból, hogy a tartó alkatelemek a rezgéseket a lehetséges legkisebb mértékben csillapítsák, a rúd 5 tartó alkatrészeit előnyösen e pontokban vagy ezek közelében rendezzük el. így pl. a (70) és (71) szorítók a (62), illetve (63) elektródokat a kristály egyik oldalán, a (72) és (73) szorítók a (b4) és (65) elek-10 tródokat a kristály másik oldalán a (67) vonal közelében tartják. A (66) csomópontvonal közelében azonos (74) és (75) szorítók vannak a kristály egyik oldalán és további szorító pár a kristály másik 15 oldalán. Az előzőkben ismertetett szorítók a 2. ábra szerint pl. fémbetétek, amelyeket szigetelő anyagból készült (76) és (77) tartó alkatrészekbe ágyazunk. A szorítók-20 hoz pl. a (78, 79, 80, 31) pontokban villamos csatlakozási vezetékek forraszthatók vagy más módon erősíthetők a kristályalkatrésznek a külső áramkörrel való összeköttetése végett. 25 A 3. ábra szerint a kristály-alkatrésznek hangvilla-alakja van, amelynek (32) és (33) szárát a (34) haránt rúd köti össze egymással. A hangvilla egyik oldalán a (3o) elektród a szárak és az alsó összekötő 30 rész külső élei mentén fekszik. A szárak belső élei és az összekötő rész felső széle mentén további (36) elektród van. A hangvilla másik oldalán azonos (37) és (3ö) elektródpár fekszik. Ilyen hangvilla 35 rezgési csomópontjai függőleges vonal mentén vannak, amint azt a 12. ábrában a (39, 40) egyenessel ábrázoltuk, amely a (34) összekötő részt középen metszi. A hangvillát előnyösen e csomópont vonal 40 mentén fogjuk be, pl. az egyik oldalon két (41) és (42) szorítóval és a másik oldalon az ellenkező értelemben elhelyezett további két (43) és (44) szorítóval. A 4. ábra szerint e szorítók fémbetétek, 45 amelyeket szigetelő anyagból készült két tartó alkatelembe ágyazunk. Az elektródok villamos összeköttetéséhez az említett szorítókhoz vezetékeket forrasztunk, amint azt a 2. ábra kapcsán ismertettük. 50 Az 1. ábra szerinti kristály-alkatrész elektródjait az 5. ábrában feltüntetett módon akképpen kötöttük össze egymással, hogy a kristályrúd rugalmas elhajlással rezeg. A (62) elektród és az 55 ezzel átlóirányban szemben fekvő (65) elektród az egyik (45) végszorítóval, viszont a másik két (63, 64) elektród a (46) végszorítóval áll összeköttetésben. Az összeköttetések létesítéséhez az előzőkben ismertetett összekötő alkatrészeket és 60 vezető szorítókat használjuk. Ha a (45) és (46) végszorítókhoz váltakozó áramú elektromotoros erőt vezetünk, a (61) kristályrúd rugalmas elhajlással rezeg. Kicsiny frekvenciájú kristály fő rez- 65 gését oly tengely mentén végzi, amely az egymásra merőleges villamos és optikai tengelyekre merőleges. Az optikai és villamos tengelyre merőleges tengelyt a következőkben a kristály mechanikai 70 tengelyének nevezzük. Először zérusfokú, X-metszésű kristályt vizsgáljunk. Zérusfokú, X-metszésü kristály elnevezés alatt oly kristályt értünk, amelyet derékszögű, négyszögű lemez alakjában akkép- 75 pen metszünk anyakristályból, hogy a derékszögű, négyszögű lemez legnagyobb felületű lapjának síkja az anyakiistály egyik lapjára merőleges és a derékszögű négyszögű lap rövidebb éle (szélességi 80 oldala) a kristály optikai tengelyével zérus szöget képez, továbbá a derékszögű négyszögű lap hosszabb éle a mechanikai éllel párhuzamos. Oly zárusfokú, X-metszésű kristály 85 esetében, amelynek (a mechanikai tengellyel párhuzamos irányban való) hossza 1 cm, a rugalmas elhajlással való rezgés frekvenciáját a 7. ábra (47) görbéje ábrázolja. E görbe ordinátái a frekvenciát 90 másodpercenkénti kilociklusokban, az abszcisszák az optikai és mechanikai tengelyek mentén való kristályméretek viszonyát, vagyis a hossznak a szélességhez való viszonyát adják meg. 95 Az ábra (48) görbéje ugyanezeket az adatokat —18 fokú, X-metszésű kristályra, vagyis olyan kristályra vonatkozólag adja meg, amelynél az előzőkben említett négyszögű lap rövidebb oldala az 100 optikai tengellyel —18 fokos szöget zár be. A kristálynak (a villamos tengely irányában való) vastagsága a frekcenvia megállapításánál nem jön tekintetbe. 1 cm-től eltérő bárminő más hosszúságú 105 kristályra vonatkozólag a frekvencia abból az alapvető hasonlóságból állapítható meg, amely szerint adott alakú kristálynál bárminő jellegű rezgés rezonancia-frekvenciája a kristály bármelyik no méretének nagyságával fordított arányban van. így pl. egy centiméter hosszú, zérus-fok alatt metszett kristály esetében a szélességi méretnek a hosszmérethez n§ való 0.2 értékű viszonyánál a (47) görbe szerint a frekvencia mintegy 100 kilo-