117869. lajstromszámú szabadalom • Motorkompresszor szabadon mozgó dugattyúval és a kompressziós terek aszimetrikus elrendezésével
mely arról gondoskodik, hogy az egyik dugattyú mozgásának mindig a másik dugattyú bizonyos mozgása feleljen meg. A szinkronizáló rudazat fog'asrudakból .5 és fogaskerekekből állihat. A rajzban feltüntetett példákban a szinkronizáló rudazat a gép két oldalán fekvő emelőrudazatból áll. Mindegyik emelőrudazat a gép kereten hely tál ló tengely körül forgatható tóan ágyazott (11) lengőemelőből és (101 , 102 ) tolórúdból áll, mely tolórudak a lengő emelő két végét egy-egy ellentétes irányban mozgó szabadonfutó dugattyúval kötik össze. 15 Még ha a szinkronizáló rudazat nem is arra való, hogy normális üzemben hasznos munkát vigyen át a kompresszor egyik oldaláról a másikra, mégis vastagnak kell lennie. Egyrészt úgy kell mére-20 tezni, hogy iáikkor, amikor pl. az egyik dugattyú berágódik, képes legyen elegendő energiamennyiséget a gép egyik oldaláról a másikra átvinni, másrészt kell, hogy a löket végein reá ható tehetet-25 lenségi erőknek lellentállhason. E tehetetlenségi erők különösen akkor aránylag nagyok, ha a (101 , 102 , 11) emelők alkotta szinkronizáló rudazat egyúttal biztonsági szerkezet is oly értelemben, hogy 30 nyújtott helyzetében a dugattyúlöketeket éppen még megengedett, szélső határértékre korlátozza. Ha e nyújtott helyzetet normális üzemben nem is érjük el, a szinkronizáló rudazat, normális üzemben, 35 a nyújtott helyzethez minden esetre közel esik. A szinkronizáló rudazat tehát, különösen akkor, amikor egyúttal biztonsági berendezésként is működik, már eleve is 40 oly módon van kialakítva, hogy tetemes hasznos munka átvitelére is alkalmas. A találmány szerint a kompressziós tereket a mótorkompresszor két oldalára aszimmetrikusan úgy osztjuk el, hogy az 45 átviendő hasznos teljesítmény hatására a szinkronizáló rudazatban nem lépnek fel oly igénybevételek, melyek nagyobbak a rudazatban szinkronizáló és biztonsági berendezésként! használatánál fel-50 lépő igénybevételeknél. Az 1. ábria szerinti megoldásnál a szabadon futó (21 ) dugattyú a (3) kompreszszordugattyúval mereven van kapcsolva; ez utóbbi a (4) kompresszorhengerben jár, 55 míg a szabadon futó (22 ) motordugattyú oly (5) dugattyúval van kapcsolva, amely a (6) hengeres térrel önmagában ismeretes, járulékos kompressziós párnát alkot. A motordugattyú munkalökete alatt e párnában energia halmozódik fel, mely 60 az ellenkező irányú löket alatt a (21 , 2S ), mótordugattyúkat az elegendő mótorkompresszió létesítéséhez szükséges, belső holtponti helyzetbe visszahozza. Egyrészt a (21 , 3), másrészt a (22 , 5) dugattyútestek 65 úgy vannak kialakítva, hogy tömegeik egyformák és így a gép ki van egyensúlyozva. A tömegeket úgy választjuk meg, hogy a dugattyú testek lendítő kerekek módjára működnek; más szavakkal 70 a dugattyútestek az égési gázok expanziós energiáját, kinetikai energia alakjában fölhalmozzák és ezt az energiát a komprimálandó gáznak ismét leadják. A motorikus munka egy részét ily módon 75 a (21 , 3) dugattyútest közvetlenül közli a komprimálandó gázzal (levegővel), míg a (22 , 5) dugattyútestben felhalmozott energia, teljesen vagy részben, a (10\ 102 ) szinkronizáló rudazat útján verődik vissza a 80 (21 , 3) dugattyútestre. A (10\ 102 ) hajtórudaknak és a (11) lengő emelőnek a 2. ábrán (al, a2) szögekkel meghatározott végállásaiból következtethetünk azokra a tehetetlenségi erőkre, 85 melyeket az ide-oda járó dugattyú-agregátumotk a szinkronizáló rudazatra átvisznek. A 3. ábra szerint (A, B, C, D) görbe azokat az igénybevételeket szemlélteti, melyek a szinkronizáló rudazatban, 90 a tehetetlenségi erők folytán, a lökettől függőségben fellépnek. E görbe ezt mutatja, hogy a szinkronizáló rudaaat a löket első, (A—B) részében erőteljes hajtást kap, amely az alternatív mozgású 95 tömegek gyorsulására vezetendő vissza. A löketnek második (B—C) része alatt a tehetetlenségi, erők aránylag csekélyek, végül a löket utolsó (C—B) részében az alternatív mozgású tömegek ellentétes 100 előjelű gyorsulása hatására, a szinkronizáló rudazatban ugyancsak ellentétes előjelű igénybevételek lépnek fel. A 4. ábra szerinti diagrammok — ahol (M, N, P, Q) a (3, 4) kompresszor és (M, 105 P) az (5, 6) energiatároló diagrammja — mindazokat a nyomási igénybevételeket (nem pedig a fajlagos nyomásokat) szemléltetik, melyek a (3) és (5) dugattyúkban a gép egy teljes munkaciklusa alatt fel- 110 lépnek, ahol is az (f°) görbe a (3), az (fm ) görbe pedig az (5) dugattyút terelő összerőket jelöli. A 4. ábrán felvett esetben a (4) kompresszor és a járulékos tároló kotmpresz- 115 ezor térfogat- és nyomásviszonyai úgy
