117864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műbőr előállítására

vagy -oldattal telítjük. E célra előnyösen latexet vagy latexből előállított koncent­rált termékeket, mint pl. „yatex"-et, ,,revertex"-et stb. stb. hasznalunk. Al­ó kalmazhatjuk kaucsuknak szerves oldó­szerekben való hígfolyós oldatait is, melyeknek azonban az a hátránya, hogy a kaucsukkoncentráció tetemesen ala­csonyabb, mint kaucsukdiszperziókban, to A találmány egyik példaképeni kiviteli módjánál a fenti kezelést összefüggő laza rostmasszára alkalmazzuk, amelyet azu­tán úgy telítünk, hogy a rostszalagot, hengerek között, a kaucsukdiszperziónak 15 vagy -oldatnak az egyidejű hozzávezetése mellett, csekély nyomáson, kétszer vagy többször átvezetjük, mimellett a telített rostmasszát az egyes telítések között szárítjuk és kalanderezzük. 20 Műanyagoknak rostfátylakból és kau­csukdiszperziókból vagy -oldatokból (pl. latexből) történő előállításához való szo­kásos telítési módszereknek nagy hátrá­nyaik vannak. Ha pl. a roytfátyolt isme-25 retes módon latexíürdőn vezetjük át és azután a telített fátyolt hengerek között kisajtoljuk, akkor a kisajtolt latex a rost­fátyolban eltolódásokat okoz és a vég­termék nem lesz a kívánt homogén szer-30 kezetű. Javasolták már műbőr előállításához való rostmasszák telítését olymódon foga­natosítani, hogy a kötőanyagot a rost­fátyol felületére felviszik és a rostfátyolt 35 hengerek között átvezetik, azonban ily­fajta telítéseknél is gyakran fellép ama fentemlített nehézség, hogy a rostok a hengerekre ragadnak, úgy hogy a műbőr egyenlőtlen, helyenként rostos felületű 40 lesz, sőt a rostfátyol gyakran egészen szét lesz húzva. E nehézségek különösen akkor lépnek fel, ha kaucsukban gazdag termékek előállításához csekély henger­nyomással, azaz aránylagosan nagy egy-45 mástól való távolságú hengerekkel dol­goznak avégből, hogy a rostmasszában elegendő mennyiségű kötőanyag marad­jon vissza. Azt találtuk, hogy a találmány szerint 50 előkezelt, tehát felületileg igen csekély mennyiségű ragasztóanyaggal ellátott rostfátyolt nehézségek nélkül lehet híg­folyós kaucsukdiszperzióval vagy -oldat­tal telíteni olymódon, hogy az előkezelt 65 rostfátyolt, a telítőfolyadék egyidejű hoz­závezetése mellett, hengerek között ve­zetjük át. Ez az igen egyszerű és egyszerű készü­léket szükségelő és a gyakolrat számára nagy előnyökkel biró telítési módszer az gQ összefüggő laza rostmasszának csekély ragasztóanyagmennyiséggel való fent­említett előkezelése nélkül — legalább is csekély hengernyomásnál — alig valósít­ható meg. 6 5 A szükséges kaucsuktartalommal ren­delkező műbőr előállítása céljából gon­doskodnunk kell arról, hogy a telítésnél a kaucsukdiszperziónak vagy -oldatnak elegendő mennyisége maradjon vissza a 70 rostmasszában. Ezt úgy érhetjük el, hogy csekély telítési nyomást alkalmazunk; ennek megfelelően a találmány szerint előkezelt rostfátyolnál a kívánt kaucsuk­tartalmat már egyetlen telítési fokozat- 75 ban el lehetne érni. Általában azonban úgy járunk el, hogy a csekély ragasztó­anyagmennyiséggel előkezelt rostiatyolt, hengerek között, a kaucsukdiszperziónak vagy -oldatnak egyidejű hozzávezetése so mellett, alacsony nyomáson, kétszer vagy többször telítjük és a telített rostmasszat az egymásrakövetkező telítések között szántjuk és kalanderezzük. A több fokozatban való telítésnek — 85 amely magában véve ismeretes — az az előnye, hogy tömöttebb masszát ad, mint az egyszeri telítés. A telített termék szárításánál ugyanis az oldószer elpárol­gása által nagyobb számú üreg keletkezik, 90 amelyek a második telítésnél kitöltetnek, különösen, ha a terméket nemcsak — mint az ismeretes eljárásoknál — az utolsó telítés után, hanem a találmány szerint az egyes telítések között is, a szári- 95 tás után, kalanderezzük. E rendszabály­lyal egyúttal a telítőfolyadékfogyasztás is lényegesen csökken. A találmány egyik példaképeni kiviteli módjánál oly rostokból álló összefüggő u laza rostmasszából indulunk ki, amelyek vízzel, sóoldatokkal, savanyú vagy alká­liás oldatokkal, különösen nátronlúggal lettek főzve. Ezáltal tetemes előnyöket érünk el. Mindenekelőtt is a fentebb leírt K telítési eljárásnál — amelynél az össze­függő száraz rostmasszát, a kaucsuk­diszperzió egyidejű hozzávezetése mel­lett, hengerek között vezetik át úgy, hogy a hengerek között a kaucsukdisz- 1 perziónak vagy kaucsukoldatnak (pl. latexnek) bizonyos mennyisége van •— az a nehézség lép fel, hogy a telítéshez rendelkezésre álló idő igen rövid és leg­többnyire nem több, mint egy másodperc 1 törtrésze. Ez az idő általában nem elég

Next

/
Oldalképek
Tartalom