117854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogének előállítására és kitermelésére

2 117854. ható és a kívánt könnyű szénhidrogénekben előálló nagy veszteséggel jár. A már említett gázelegyek feldolgozásához szükséges költséges berendezést megtakarít-5 hatjuk vagy lényegesén egyszerűsíthetjük, hogyha e gázalakú szénhidrogéneket a találmány szerinti eljárás értelmében valamely gázfázisban foganatosított hidrogénező folyamaton vezetjük át. 10 Olyan gázokat, amelyeket széntartalmú anyagoknak pl. folyós fázisban foganatosított roncsoló liidrogénezésekor kapunk és amelyek nyomás alatt vannak oldva e folyós fázisban foganatosított kezelés ter-15 mékeiben és/vagy a kezelés kiömlő gázainak mosására használt moisóolajban, a nyomás frakcionált csökkentése útján választhatunk szét. Ezt a frakcionált nyomáscsökkentést olymódon fogaraatosíthat-20 juk, hogy a gázfázisba bevezetendő gázokat olyan összetétellel kapjuk, hogy ezzel a gázfázis hidrogénező gázai összetételének meghatározott szabályozását érjük el, a hidrogén-, kénhidrogén- és egyéb tartalom 25 tekintetében. A nyomásnak ezt az említett frakcionált csökkentését úgy is végezhetjük, hogy ennek első fokozataként a nyomást csak annyira pl. kb. 30 vagy 50 atm.-ra csök-30 kentjük, hogy a könnyű szénhidrogénekből annyi maradjon oldva, amennyi csali lehetséges. A következő, pl. a légköri nyomásra való nyomáscsökkenéskor így olyan gázelegyet kapunk, amely a könnyű 35 szénhidrogéneket sokkal magasabb koncentrációban tartalmazza. Ezt az elegyet újrakomprimálás, pl. kb. 15 atm.-ra való újrakomprimálás után mosóolajjal moshatjuk, még pedig célszerűen valamely 40 hidrogénben gazdag középolajjal, melyet gázfázisban foganatosított roncsoló hidrogénezés útján erősen roncsoló és hidrogénező katalizátor pl. wolframtartalmu katalizátor alkalmazásával kaptunk. A 45 mosóolajat ezután bevezetjük a gázfázisba a benne oldott könnyű szénhidrogénekkel együtt. A fenti mosási műveletet rendszerint nyomáson foganatosítjuk, pl. 15 atm. kö-50 riili nyomásokon. Abból a célból, hogy a mosási kezelés céljára szükséges nyomásra való újrakomprimálás energiafogyasztását csökkentsük, úgy is eljárhatunk, hogy a gá-55 zokat egy további közbenső nyomáscsökkentésnek vetjük alá, pl. a gázok nyomását arra a nyomásra csökkenthetjük, amelyet a mosásnál használunk, tehát pl. 15 atm.-ra. Az ennél a további közbenső nyomásesokkentésnér távozó gázokat köz 60 vetleniij alávethetjük a mosásnak, úgy hogy a gázoknak a kompressziós költségeit megtakaríthatjuk. Ahelyett, hogy a könnyű szénhidrogének kitermelésére alkalmas gázokat a mosó- 65 olajban elnyeletnők, úgy is eljárhatunk, hogy eiifcket közvetlenül — esetleges koj'ipresszió után — a gázfázisba vezetjük. Ila a hidrogénező folyamat gázfázisából távozó hidrogénben dús gázokat, melyeket a 70 gázfázis termékeiből a frakcionált nyomáscsökkentés első fokozatában kaptunk, újra komprimáljuk és visszavezetjük az emllített gázfázisba, úgy az említett hidrogénező folyamat folyékony fázisából 75 származó gázokat, amelyeket a második és'vagy egy további nyomáscsökkentési fokozatban kaptunk ennek termékeiből, egyesíthetjük a gázfázisból származó újrakomprimálandó gázokkal, pl. úgy, hogy sr az újrakomprimálandó gázokat annak a kompresszornak a végfokozatába vez^í jük, melynek feladata a folyékony fáz's ból származó gázok komprimálása. Ha a folyékony fázis csökkentett nyo- 81 mású gázait mosásnak akarjuk alávetni, úgy célszerű — minthogy szelektív hatást elérni nem akarunk — azokat a mosóolajjal egyenáramban egy mosókészüléken átvezetni, amely ily módon egyszerű 91 szerkezetű lehet és melyet előnyösen az abszorbciós hő elvezetésére való hűtőké .i' képezünk ki. Azt a gázfázisban végbemenő hidrogénező folyamatot, melybe a raffinálandó 9 gázelegyeket bevezetjük, különféle nyomási és hőmérsékleti feltételek mellett és különféle katalizátorokkal foganatosíthatjuk. 200 és 600 C° közötti hőmérsékleteket és i a légköritől 1000 atm.-ig terjedő vagy még nagyobb nyomásokat alkalmazhatunk. Ha a gázfázisban végzett hidrogénezés roncsoló hidrogénezés, úgy a hőmérsékletek 350 és 500 C° közötti, a rendszerint l alkalmazott nyomások pedig 100, 200 vagy 300 atm. nagyságrendűek vagy még maga sabbak. Katalizátorokként az iparban jól ismert és rendszerint alkalmazott katalizátor-ik i használhatók. Különösen e periódusos rendszer 5. és 6. csoportjába tartozó fémek vegyületeit alkalmazhatjuk. A gázok tisztítását úgy végezhetjük, hogy azokat pl. valamely gázfázisban fo- ; ganatosított raffmáló, aroinatizáló és/vagy bontó hidrogénezési folyamaton vezetjük át. A katalizátorókat célszerűen helyt-