117818. lajstromszámú szabadalom • Oltókamara villamos kapcsolókhoz

készült, temészetes azonban, hogy a (8) henger szintén szigetelőanyagból készül­het. A (8) henger felső, szűkebb (29) része menet közvetítésével van a (2) fómsüvegbe erősítve. Ebben a (29) hengerrészben (30) nyílások vannak, amelyek az oltókamarán kívüli térbe torkolnak. A (8) hengler alsó része belső oldalán hengeres alakítású (31) részt hord. A henger külső falában, i a (31) rész előtt közvetlenül, (32) nyílá­sok vannak. A helytálló (14) érintkező a hengeres (29) részen belüli térben van, amelyet a többi, a (8) henger által körül­zárt tértől szigetelt (4) közfal különít el, , amelyben a mozgatható (13) érintkező számára (11) nyílás van. Közvetlenül a (4) közfal alatt további (5) közfal van, mely a mozgatható (13) érintkezők szá­mára (12) nyílást tartalmaz. Az (5) köz­) falait szigetelő anyagból készült (33) hen­ger hordja, mely a (10) fenékig ér és mely­nek alsó részében (27) nyílások vannak. A (8) henger és annak hengeres (31) része között egyrészt és a (33) henger között , másrészt gyűrűalakú (34) differenciális dugattyú helyezkedik el, amelyet a (35) csavarrugó rendszerint alsó helyzetében tart. A helytálló (14) érintkezőt tartal­mazó iteret itt is (15), azt a teret pedig, i amelybe a mozgatható (13) kontaktus csú­csát az érintkezés megszakításakor behúz­zuk, (17) jelöli. A differenciális dugattyú nagyobb felülete által határolt teret itt is (26) a differenciális dugattyú kisebb fe­, lülete által zárt teret pedig itt is (16) je­löli. A működésmód a következő: Ha mozgatható (13) érintkező a helyt­álló (14) érintkezőt elhagyja, az ekkor a fényív által fejlesztett gőz a (30) nyílá­) lásokon át kiáramlik. Mivel azonban a fényív a mozgatható (13) érintkező moz­gása folytán lefelé a (17) térbe jut, a fényív által fejlesztett nyomás felfelé, a (34) dugattyú alsó oldalára hat és mi­, vei ez ennélfogva felfelé mozog, a (16) tér kisebbedik, tehát a (16) térben levő folyadék a (4) és (5) falak közé és a (11, 12) nyílásokon át kipréselődik. Ennél a megoldásnál tehát, akárcsak az előbbiek ) nél is, ekként a fényív ellen irányuló fo­lyadékáramlást kapunk, azonban csak akkor, amikor a fényív a (17) térbe be­húzódott. A kapcsoló zárásakor előfor­dul, ha a feszültség eléggé nagy, hogy j az érintkezők között átütés következik be. Ha azonban a (4) közfal és a helyt­álló (14) érintkező közötti távolságot kel­lően választják, ez az átütés nem fog be­következni, mielőtt a (11) és (12) nyílá­sokat a mozgatható (13) érintkező nem 60 zárta. Az a gőz, amelyet a fényív a kap­csoló zárásakor fejleszt, ennélfogva tel­jes mértékben a (30) nyílásokon áramlik ki és a (26) dugattyú mozgását nem idézi elő, úgyhogy ez a dugattyú a kö- 65 vetkező megszakításkor, mely rövidzár­lat ellenében történő bekapcsolás eseté­ben a zárást közvetlenül követi, kiindu­lási helyzetében van. A mozgatható (13) éritkezőben (36) fu- 70 rat van, mely az érintkező csúcsánál kezdődik és annak oldalán torkol ki, még pedig az érintkező csúcsától oly tá­volságban, hogy a torkolati nyílás a kap­csolón kívül helyezkedik el akkor is, ami- 75 kor a kapcsoló be van kapcsolva. Az 1. és 2. ábra szerinti megoldások a 3. ábra szerintitől abban is különböz­nek, hogy az előbbieknél az a tér, mely a helytálló (14) érintkezőt tartalmazza, a 80 dugattyúmozgásnak csakis első része fo­lyamán nyitott, a dugattyúnak lefelé irányuló további mozgásánál azonban zárul, míg a 3. ábra szerinti megoldás esetében ezt a helytálló (14) érintkezőt 85 tartalmazó tér a teljes1 idő folyamán nyi­tott. A találmány lényeges jellemzője ugyanis, hogy a helytálló érintkező oly térben van elhelyezve, mely a fényív­képződésnefc legalább is első része folya- 90 mán az oltókamarán kivüli térrel szaba­don közlekedik, a differenciális dugattyú által elzárt terektől azonban szigetelt közfal révén van elkülönítve, mely köz­falban a mozgatható érintkező számára 95 nyílás Van. Ekként az a tér, mely a helytálló érintkezőt tartalmazza, azokkal a terekkel, amelyeket a differenciális du­gattyú határol, kizárólag e nyílás révén van összekötve, mely zárt, amikor a kap- 100 csoló be van kapcsolva. Bizonyos ese­tekben célszerű lehet, ha a közfalban más csatornákat rendezünk el, amelyeket ru­gós terhelésű szelepek zárnak. A talál­mány tehát az ilyen megoldásokra is ki- 105 terjed. Ámbár a találmányt folyékony oltó­szerrel dolgozó kapcsolók foganatosítási példáival kapcsolatban ismertettük, a ta­lálmány alkalmazható oly megoldások- 110 hoz is, amelyeknél az oltószer gáznemű. Ez esetben csakis a méretezésnél kell erre tekintettel lenni. Szabadalmi igénypontok: 1. Oltókamara villamos kapcsolókhoz a 115 fényív által fejlesztett nyomással mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom