117816. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fényképek átalakítására elektronképekké elektronoptikai reprodukálással

MAGYAR KIRÁLYI #S| SZABADALMI BffiÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 117816. SZÁM. VÍI/d. (Vll/j.) OSZTÁLY. — JEJ. 4940. ALAPSZÁM. Szerkezet fényképek átalakítására elektronképekké elektronoptikai reprodukálással. Allgeineiiic Elektricitáts-Gesellschaft cégr, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi február hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 1-je. Ismeretes, hogy fényképeket elektronoptikai reprodukálással elektronképekké alakíthatunk át. Ajánlották továbbá fényképeknek , fényérzékeny rétegre való vetítését, a katódából kiváltott elektronok gyorsítását és elektronlencsékkel elektronoptikai képpé való egyesítését is. Az ismert eljárások főképen azért hátrányosak, mert ) velük nem sikerül a katóda nagyobb területét hibamentesen, vagyis élesen és torzítatlanul reprodukálni. A hibákat főleg a katóda és az anóda közötti mező kedvezőtlen kialakulása okozza. , A találmány értelmében az említett hátrányok elkerülésére a fényképeknek elektronképekké való átalakítását fényelektromosan érzékeny katóda elektronoptikai reprodukálása útján végezzük, > ahol is éles és torzításmentes reprodukálás elérésére az anódához képest homorúan ívelt katódát alkalmazunk, melynek ívelése a tengelytől mért távolság növekedtével fokozódik. Emellett a ka-5 tóda átmérője nagyobb, mint a katódához legközelebb fekvő anódanyílásrészé. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti szerkezetet példaképen cső alakjában szemlél-3 teti. Az (1) katóda a (2) anóda felé néző oldalán a (3—4—5) vonal mentén homorúan ívelt. A hengeres anódának a katóda felé a (6—6) szűkülete van, mely 5 egyrészt a katódához, másrészt a bővebb (7) csőhöz vezet. Emellett a lényeg nem önmagában magának a csőnek alakítása, hanem a potenciálfelületek berajzolt menete fontos. A katóda közelében a potenciálfelületek a katódához képest dom- 40 borúak (gyűjtőlencse), míg a katódától távolabb homorúak (szórólencse). A leírt elrendezéssel rendkívül éles és hibátlan képeket kapunk. Az 1. ábrába berajzolt potenciállefolyásnál a szórólencse hatása 45 jut túlsúlyra, vagyis az elektronok főképen a vonalkázva rajzolt határolóvonalakon belül mozognak. Ennek az a további előnye, hogy a (6) szűkület a katódán levő képfelületre nem hat ellenző 50 módjára, hanem a képkörzet lényegesen (körülbelül kétszer) akkora, mint a szűkület keresztmetszete. Minthogy a potenciálmező szóró hatása van túlsúlyban, abból a célból, hogy a fotoelektro- 55 nok képét megkapjuk, gyűjtőlencsét kell beiktatni, melyet az 1. ábrán példaképen a (8) mágnestekercs (mágneses lencse) alkot. A katódának és az anódának az 1. áb- 60 rán látható szerkezete a kép létesítése szempontjából még más tekintetben is előnyös. Azzal, hogy a hengeres anódának a katóda felé a (6) szűkülete van és azután ismét bővül, anélkül azonban, 65 hogy a katódát túlságosan megközelítené, a mezőnek a katóda és az anóda külső részei között kialakuló eltorzulásai a képvisszaadás szempontjából lényegtelen (9) külső térre korlátozódnak. Az 70 esetleg fellépő kúszó kisülések a kép előállítását szintén nem zavarják. Végül a leírt elrendezés, melynél a katóda az anódától elég távol van, azért is előnyös,