117813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak és nedves anyagoknak a beszárítására

tén mozog el és a molekuláknak még egy részét magával ragadja. A sugárnak a magávalragadott vízmolekulákra való behatásával azoknak nagy része kinetikai 5 iag eléggé feltöltődik, hogy ugyancsak átjusson az erőmezőn. ila továbbá azt tételezzük fel, hogy további, az erőmezőtől távolodó, szívó légáram áll rendelkezésre, amely elegendő 10 távolságban gerjesztődik, melynek azonban az erőmező közelében és az elsőnek említett légáram kilépési helyétől csekély távolságban kellő áramlási energiája van, azonban az első légáramhoz képest lénye-15 gesen kisebb sebességű, úgy eme szívóáramnak az áramlási energiája azzal a hatással jár, hogy nagyobbszámú molekula juthat keresztül a fentebb említett erőmezőn, mint egyébként. A szívó lég-20 áram továbbá csaknem az összes gőzmolekulákat erősen szétszórja és gyorsan elvezeti, mely gőzmolekulák a szárítandó anyag felületének a két légáram közötti részéből kiléptek. A térfogatnövekedés 25 következtében a sebesség és így az elgőzöl gési sebesség is tovább növekedik. Mármost továbbmenve, elképzelhető, hogy az említett két légáram mindegyike külön légáramnak oldalága, amihez oly 30 árnmág tartoznék, amely a két oldalág közötti összeköttetést alkotja. Ezt a külön légáramot tehát úgy kell terelni, hogy az áram kétszer változtatja meg főirányát és hogy a fentebb említett két lcgáram-35 nalc megjelölt tulajdonságai az áramoknál, illetőleg oldalágaknál érvényesülnek. Elképzelhető továbbá, hogy az egyes légáram akként elrendezett, hogy az áram az áramfolyamnak a két oldalág közötti 40 összekötőszakaszán rendkívül nagy sebességgel halad el közvetlenül a folyadékréteg fölött. Az e rétegben levő molekulák mozgásának a következtében a légáramnak tekintetbe vett része bizonyos fokig 45 a folyadékrétegen fog az illető szakaszon átáramolni. Eltekintve attól, hogy ezzel a szabaddá tett molekulák eltávozását megkönnyítjük, még további kedvező hatás lép fel. A légáramnak említett része 50 ugyanis annak következtében, hogy az erős szélhez hasonlóan áramlik végig a szárítandó anyag fölött és azon keresztül és egyben maga is mint erőteljes száritótónyező hat, a szárítási művelet közben 55 egyúttal levegőnek a szárítandó anyagban való állandó jelenlétét is okozza. Eddig a hőmérsékletekről és illetve a szárítandó anyag felhevítéséről nem közöltünk adatokat. A ibeszárításnak rövid idő alatt való befejezéséhez magától érte- 60 tődőleg bizonyos hevítést kell alkalmazni. Azonban tekintetbe veendő, hogy a szárítandó anyag rendszerint nem tehető ki magas hőmérsékleteknek. Az anyagot fűtött légáramok melegíthetik. Ha gyors 65 szárítást kívánunk, úgy ilymódon sem érjük el azt, hogy a szárítandó anyag mindig a kellő alacsony hőmérsékleten maradjon. Kitűnt azonban, hogy a hátrányt úgy kerülhetjük el, hogy az anya- 70 got tartó alátétet a szárítófolyamat közben fűtőkészülékkel gyakorlatilag állandó hőmérsékleten tartjuk. Célszerű a szárítandó anyag rétegének a szokásos módon egész vékonyan való tartása. Konvekciós 75 áramlás, melegvezetés és kisugárzás folytán az ily rétegben nem állhatnak elő nagy hőmérsékleti különbségek; a szárítandó anyagot, amelyet mint fentebb említettük, mindegyik légáramnak szélként 80 ható része igen erőteljesen befolyásol, a széllel gyakorlatilag egyforma hőmérsékleten tartjuk. Más szóval, a szárítandó anyagot (tartó alátétet, ha az bármely okból kívánatos, tetemesen magas hőmér- 85 sókleten tarthatjuk, hogy ilykép az elgőzölögtetést elősegítsük, míg az anyag úgyszólván bármely tetszőlegesen alacsony hőmérsékleten tartható. E felismerések alapján a következő szá- 90 rítóeljárást dolgoztuk ki: Az egész tartóalátéten vagy annak lényeges részén több, nagy mozgási energiájú légáramot osztunk el. Minden egyesnek olyan a lefolyása, amint a fen- 95 tebb említett áramoké. Evégből minden egyes áramot megfelelően befolyásolunk és vezérlünk. Így pl. hozzávezető- és elvezető szájcsöveket alkalmazhatunk, amelyeknek kilépő- és belépővégei a tartóala- 10 tét hosszirányában vagy annak köpenyén számítva, egymáshoz képest meghatározott távolságban, azonban a szárítandó anyagréteg közelében elrendezettek. így is eljárhatunk, hogy az említet két száj- 10 cső közötti nyitott összeköttetést allcoíó csatornának átáramlási keresztmetsz'ítét akként méretezzük, hogy az előzőkben említett folyamatok bekövetkezzenek. Az ilyen eljárásnál tehát úgy szálalakú, mint ll1 pedig szalagalakú, nagy áramlási sebességű Jevegőtestekkel dolgozhatunk. Megjegyezzük még, hogy levegő helyett megfelelő gáz is használható. Az egysze rűség kedvéért azonban a leírásban csak 11 levegőről beszélünk. Amint kifejetettük, az eljárás részben abban áll, hogy a szárítandó anyagot vó-