117809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katódsugárcsövek sugáráramának befolyásolására, főként a távolbalátás céljaira

MAGYAR KIRÁLYI S7ARADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117809. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 3392. ALAPSZÁM. Eljárás katódsugárcsövek sugáráramának befolyásolására, főként a távolbalátás céljaira. Telefunken Gesellschaft für d ralit lo se Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 30-ika. Katódsugárcsövekben az intenzitás modulációjára eddig szokásos eljárásoknál a sugáráramot többnyire azzal befolyásolták, hogy a katóda közelében elektródát rendeztek el, amelynek potenciálja a katódához képest negatív. Kellő mértékben negatív potenciálnál a katódát elektronok nem hagyhatják el, úgyhogy a sugáráram értéke nulla volt. A modulálást úgy végezték, hogy ehhez az elektródához vezették a vezérlő váltófeszültséget, amely a sugáráram erősségét szabályozta. Elektronoptikai szempontból az ily vezérlőszerv oly lencseként hat, amely a modulálásnál törési indexét állandóan változtatja. Minthogy e lencse kis görbületi sugara folytán a sugarakat erősen megtöri, közelében az elektronsugárnyalábnak többnyire keresztezése van. Ez a keresztezési pont, illetőleg keresztezési zóna kisebbített képzetes katóda, amely elektronoptikai rendszerrel ernyőre leképezhető. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a képzetes katóda a modulációnál helyét a modulációs feszültségek ritmusában állandóan változtatja, minthogy a vezérlőlencse törési indexét állandóan változtatja. Ez a körülmény a világítósrnyőn a világítófolt átmérőjének állandó ingadozásában jelentkezik, minek folytán az ilyen modulációval dolgozó csövek sohasem használhatók ki teljesen, minthogy nagy sugáráramoknál a világítófolt oly nagy lesz, hogy az egyes képpontok és képsorok egymást metszik. A találmány célja ennek a hátránynak kiküszöbölése. Erősítőcsöveknél végzett elektronoptikai vizsgálatokból ismeretes, hogy oly erősítőcső mezőképe, amelynél 40 a rács katódpotenciálon van, minden anódfeszültségnél ugyanaz marad. Az 1. ábra példaképen vázlatosan ilyenfajta erősítőcsövet mutat. Az ábrán (K) az ekvipotenciális katódát, (G) az ezzel 45 összekötött rácsot és (A) az anódát jelöli. Az anódpotenciálnak két szomszédos rácsdrót közötti áthatása folytán az anóda és katóda közötti mezőben a rács közelében a (P) vonallal jelzett egyen- 50 potenciálú görbe felületek képződnek, amelyek ismert módon az elektronokra gyüjtőhatást gyakorolnak. Ennek folytán az elektronok pályái (f) metszési pontig, illetőleg zónáig konvergálnak, ettől 55 kezdve pedig ismét divergálnak. A mezőkép és a fokuszpont, illetőleg zóna helyzete ennél az elrendezésnél nem változik akkor sem, ha az anódfeszültség változik. Ezt a felismerést a találmány értelmé- 60' ben, főként Braun-féle csöveknél, oly képzetes, vezérelhető elektronforrás létesítéséhez hasznosítjuk, mely a vezérlésnél helyzetét nem változtatja. Ha az 1. ábra szerinti elrendezést akként változtatjuk meg (2. ábra), hogy az anódát a keresztezési pontig visszük előre és egy kis (B) nyílással látjuk el, akkor a keresztezési pont az anóda változó pozitív feszültségeinél lényegében a nyilason belül 70 marad. A (B) nyíláson kilépő elektronok száma ugyanolyan mértékben változik,