117809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katódsugárcsövek sugáráramának befolyásolására, főként a távolbalátás céljaira

MAGYAR KIRÁLYI S7ARADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117809. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 3392. ALAPSZÁM. Eljárás katódsugárcsövek sugáráramának befolyásolására, főként a távolbalátás céljaira. Telefunken Gesellschaft für d ralit lo se Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi november hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 30-ika. Katódsugárcsövekben az intenzitás mo­dulációjára eddig szokásos eljárásoknál a sugáráramot többnyire azzal befolyásol­ták, hogy a katóda közelében elektródát rendeztek el, amelynek potenciálja a ka­tódához képest negatív. Kellő mérték­ben negatív potenciálnál a katódát elek­tronok nem hagyhatják el, úgyhogy a sugáráram értéke nulla volt. A modulá­lást úgy végezték, hogy ehhez az elek­tródához vezették a vezérlő váltófeszült­séget, amely a sugáráram erősségét sza­bályozta. Elektronoptikai szempontból az ily vezérlőszerv oly lencseként hat, amely a modulálásnál törési indexét állandóan változtatja. Minthogy e lencse kis görbü­leti sugara folytán a sugarakat erősen megtöri, közelében az elektronsugárnya­lábnak többnyire keresztezése van. Ez a keresztezési pont, illetőleg keresztezési zóna kisebbített képzetes katóda, amely elektronoptikai rendszerrel ernyőre le­képezhető. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a képzetes katóda a modulációnál helyét a modulációs feszültségek ritmusá­ban állandóan változtatja, minthogy a vezérlőlencse törési indexét állandóan változtatja. Ez a körülmény a világító­srnyőn a világítófolt átmérőjének állandó ingadozásában jelentkezik, minek folytán az ilyen modulációval dolgozó csövek sohasem használhatók ki teljesen, mint­hogy nagy sugáráramoknál a világító­folt oly nagy lesz, hogy az egyes kép­pontok és képsorok egymást metszik. A találmány célja ennek a hátránynak kiküszöbölése. Erősítőcsöveknél végzett elektronoptikai vizsgálatokból ismeretes, hogy oly erősítőcső mezőképe, amelynél 40 a rács katódpotenciálon van, minden anódfeszültségnél ugyanaz marad. Az 1. ábra példaképen vázlatosan ilyenfajta erősítőcsövet mutat. Az ábrán (K) az ekvipotenciális katódát, (G) az ezzel 45 összekötött rácsot és (A) az anódát je­löli. Az anódpotenciálnak két szomszédos rácsdrót közötti áthatása folytán az anóda és katóda közötti mezőben a rács közelében a (P) vonallal jelzett egyen- 50 potenciálú görbe felületek képződnek, amelyek ismert módon az elektronokra gyüjtőhatást gyakorolnak. Ennek foly­tán az elektronok pályái (f) metszési pon­tig, illetőleg zónáig konvergálnak, ettől 55 kezdve pedig ismét divergálnak. A mező­kép és a fokuszpont, illetőleg zóna hely­zete ennél az elrendezésnél nem változik akkor sem, ha az anódfeszültség változik. Ezt a felismerést a találmány értelmé- 60' ben, főként Braun-féle csöveknél, oly képzetes, vezérelhető elektronforrás léte­sítéséhez hasznosítjuk, mely a vezérlés­nél helyzetét nem változtatja. Ha az 1. ábra szerinti elrendezést akként vál­toztatjuk meg (2. ábra), hogy az anódát a keresztezési pontig visszük előre és egy kis (B) nyílással látjuk el, akkor a keresz­tezési pont az anóda változó pozitív fe­szültségeinél lényegében a nyilason belül 70 marad. A (B) nyíláson kilépő elektronok száma ugyanolyan mértékben változik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom