117805. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó eljárás és berendezés

feszültségimpulzusnak alakját mutatja, amely a (15) záróoszcillátorból a (27) ki­sütőcső (29) rácsára jut. Ezt a görbét főleg azért tüntettük fel, hogy a záró-5 oszcillátor impulzusának időtartamát be­mutassuk. Megjegyezzük, hogy az impul­zus pozitív részének amplitúdója sokkal nagyobb, pl. 100-szor akkora, mint a szin.kroni zá lóinipu 1 zusok amplitúdója,. 10 A (34) cső rácsára felvitt függélyes szin­kronizálóimpulzus hatására a (33) ka­tódaellenállás mentén megjelenő feszült­ség ugyanolyan hullámalakú, mint ez a szinkronizálóimpulzus. Ennélfogva a 3. és 15 4. ábrák görbéi a (33) ellenállás mentén megjelenő feszültségeket is jelképezik. A 3., 4. és 5. ábrák összehasonlításából kitűnik, hogy a függélyes szinkronizáló­impulzus fellépte a záróoszcillátort arra 20 készteti, hogy pillanatnyi késéssel pozitív impulzust keltsen. E pozitív impulzus tar­tama alatt a (27) villamos kisütőcső (28) katódájára szinkranizálóimpulzust, pl. & 3. ábra szerinti (48) impulzust, viszünk 25 fel. Ha ennek az impulzusnak olyan pola­ritása van, hogy a (29) rácsot a (28) kató­dához képest negatívabM teszi, akkor a (27) cső anódaimpedanciája a (23) konden­zátor kisülése alatt nagyobb, mint amek-30 kora az esetben volna,, ha a (48) szinkro­nizálóimpulzust a (28) katódára nem vin­nők fel. A következő függélyes szinkronizáló­impulzusnak a 4. ábrán (49) görbével jel-35 zett alakja van. Ennek az impulzusnak kezdetben célszerűen ugyanolyan ampli­túdója van, minit a (48) impulzusnak, hogy a (15) záróoszcillátor helyes szinkronizá­lását biztosítsa. Röviddel a (49) impulzus 40 kezdete után azonban ez impulzus ampli­túdója csökken és minthogy a (49) impul­zus polaritása a (48) impulzus polaritá­sával egyezik, a (27) kisütőcső anódaim­pedanciája a (23) kondenzátor e kisülése 45 alatt kisebb, mint az előző kisülés alatt. Az 5. ábrán látható pozitív impulzus azért, kezdődik egy pillanattal később, mint a (48) és (49) impulzusok, mert a (21) szűrőkörben számbajövő időre van szük-50 ség ahhoz, hogy a (43) kondenzátoron olyan feszültség alakuljon ki, amely a szűrőkörbe vezetett függélyes szinkroni­zálóimpulzusnak megfelelően az oszcillá­tort feloldja. 55 Nem lényeges, hogy a függélyes szin­kroTiizál'óimpulzusoknak a bemutatott kü­. lönleges hullámalakjuk legyen, minthogy ez a hullámalak csak példaképpeni. Pél­dául az egyik függélyes impulzusnak a 3. ábrán látható hull'ámalakja, míg a kö- 60 vetkező függélyes impulzusnak a 6. ábrán (53) görbével jelzett hullámalakja lehet. Vagy pedig a függélyes szinkronizáló­impulzusok felhasíthatok és a résekbe víz­szintes szinkronizálóimpulzusok iktatha- 65 tók, amint a 6a, ábra mutatja. Itt minden második [a (49) impulzusnak megfelelő] függélyes impulzusnak teljes vonallal fel­tüntetett alakja, míg a fennmaradó [a (4S) impulzusoknak megfelelő] függélyes 70 impulzusoknak három, egyenlő amplitú­dójú összetevőjük van, amint a szagga­tott vonalú görbe mutatja. Azt a feszültséghullámot, amely a ki­sütőcső impedanciájának fent-leírt szabá - 7£ lyozása folytán a (23) kondenzátor men­tén megjelenik, a 9. ábra mutatja. Az első fűrészfog meghatározott szinten kez­dődik, mimellett a (23) kondenzátor meg­határozott pontig feltöltődik ós azután 80 kisül. A (23) kondenzátor kisülésének mértékét részben a 3. ábrán bemutatott függélyes (48) szinkronizálóimpulzus sza­bályozza. Láthatjuk, hogy a (27) kisütő­cső nagyobb impedanciája miatt a kon- 85 denzátor nem sül ki egészen addig a fc szültségszínig, amelynél a fűrészfog kez­dődött. Ennélfogva, a második fűrészfog e magasabb szinten kezdődik és a (23) kondenzátor járulékos töltést kap, amely 90 egyenlő azzal a töltéssel, amely a máso­dik fűrészfogat az első fűrészfognál ma­gasabb szintre emelte. Mialatt a (23) kon­denzátor kisül, a (27) kisütőcső impedan­ciája a 4. ábrán látható függélyes (49) 95 szinkronizálóimpulzus szabály ozó hatása alatt áll. Ennélfogva a (27) kisütőcső anódaimpedanciája kisebb, mint az előző kondenzátorkisülés alatt és a kondenzá­tor az előbbinél nagyobb mértékben sül 10 ki, úgy hogy feszültsége az eredeti kiin­dulási szintre jut. Láthatjuk, hogy a (23) kondenzártor töltésének (mértéke mind­egyik fűrészfognál egyforma* azonban a kondenzátor kisülésének mértéke egy- 10 másután következő fűrészfogaknál külön­böző, míg minden második fűrészfognál egyenlő. A 9. ábrából kitűnik, hogy két szomszé­dos képkeret megfelelő vízszintes letapo- 11 gatási vonalai nem esnek össze ós ha az egymásután következő fűrészfogakait úgy választjuk meg, hogy azoknak megfelelő viszonylagos amplitúdóik vannak, akkor az egyik képkeret vízszintes letapogatási vo- 11 n alai az előző képkeret vízszintes letapoiga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom