117804. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

tródára felvitt pozitív, feszültség folytán a primér elektronok az elektróda irányában gyorsulnak. Annak biztosítására, hogy lehetőleg az összes primér elektro-5 nok elérjék az első sokszorozó-elekiródát, a lyukazott (17) hengert és az első belső (19) bevonatot a katódával szemben fokozatosan nagyobb pozitív feszültségeken tartjuk. Ez esetben, a henger és a bevo-10 nait közötti tér gyüjtő-elektronlenose gyanánt működik és a szertehulló primér elektronokat az első gyorsítóelektróda meghatározott részén fókuszba gyűjti. Ez elektródáról kiinduló szekun-15 dér elektronoknak a közbeiktatott (21) ernyő a második sokszorozó-elektróda irányában kezdeti gyorsulást ad. Ezeket az elektronokat a közbenső (23) és (25) bevonatok alkotta második elektronlencse 20 a második (15) sokszorozó-elektródára irányítja és azon fókuszba gyűjti, ugyanúgy, ahogy azt a primér elektronokkal kapcsolatosan leírtuk. Ha a szekundér elektronok a második sokszorozó-elek-25 tródák elérik, akkor további szekundér elektronokat hajtanak ki, amelyek a kivezetőelefctródához repülnek ós a kivezetőellenállásban áramot indítanak. A találmány szerinti készülék, amel-30 lett, hogy valamely fényforrás ingadozásainak megfelelően ingadozó áramot képes1

előállítani, nem lineáris erősítést is szolgáltathat. Azaz, akár a fényérzékeny katódás, akár az izzókató-85 dás készülékben olyan kimenőáramot érhetünk el, amely a bemenő-gerjesztéssel nom egyenesen arányos, hanem valamilyen más görbét követ. Nem lineáris erősítést érhetünk el, pl. xígy, hogy a fe-40 szültségosztó és az első (7) sokszorozóelektróda közé (27) impedanciaelemet iktatunk. Ez az impedanciaelem ellenállás vagy induktancia lehet és annak olyan villamos jellemzői vannak, hogy ha az 45 azon átmenő áram változik, akkor a szekundér elektronokat kisugárzó elektróda feszültsége és ezzel arányosan az erősítés is változik. Természetesen induktancia előnyösebb az esetben, ha a frekven-50 ciára nézve nem lineáris karakterisztika kívánatos. Azt is felismertük, hogy tökéletesített készülékünk csillapító erősítő gyanánt is működtethető, úgyhogy annak kimecő-55 áramában fellépő változás a primér elektionáramban oly irányú változást okoz, hogy ez utóbbi a kimenőáram változásait okozó, eredeti áramváltozás ellen működik. Még nem vizsgáltuk ki teljesen készülékünknek ez irányú alkalmazási lehető- 65 ségeit, azonban az valószínűleg felhasználható energiaszolgáltatás szabályozására és hasonló célokra. A 4. ábra a találmány szerinti készüléknek csillapító erősítőként vagy nem in- 65 gadozó eleiktronforásként való alkalmazását mutatja. A 4. ábrán azokait az elemeket, amelyek az 1., 2. és 3. ábrán látható elemekhez hasonlóajk, ugyanazokkal a vonatkozási szá- 70 mokkái jelöltük. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a (26) feszültségosztó és a második sokszorozóelektróda közé a (29) ellenállás van iktatva. 75 A feszültségosztó és a fényérzékeny katóda között hasonló (31) ellenállás van, mimellett a két ellenállást a (33) kapacitás egymáshoz csatolja. Az erősítendő jelet valamely bevezetőelem, pl. a feszült- 80 ségosztó és az ernyő közé kapcsolt (35) ellenállás útján a második (15) sokszorozó-elektróda és az (5) kivezető-elektróda közé iktatott (21a) ernyöelemre visszük fel. Feltételezve, hogy a katódát gerjesztő 85 fény erőssége pillanatnyilag növekszik, akkor ez az első (7) sokszorozó-elektródából kiinduló szekundéráram növekedését vagy az ahhoz menő áram csökkenését okozza. A szekundér kisugárzóelektródá- 90 hoz menő áram csökkenése, az ellenállás jelenléte folytán, ez elektróda feszültségének növekedését okozza. Ezt a feszültségnövekedést a csiatolókondenzátor a fényérzékeny katódához juttatja, úgyhogy ez 95 a katóda az első (7) sokszorozó-elektródához képest a normálisnál kevésbé negatívvá válik. Ez a hatás az első sokszorozóelektróda és a katóda közé felvitt pozitív feszültség csökkentésével azonos és így 100 természetesen a primér elektronáram csökkenését okozza. Ennek következtében a második (15) sokszorozó-elektródához ütköző szekundéráram csökken és ugyancsak; csökken azoknak a szekundér elek- 105 tronoknak a száma, amelyek a (21a) ernyőre felvitt bemenőjellel vezérelt térpályába jutnak. Ennélfogva a második (15) sokszorozó-elektróda és az (5) kivezetőelektróda közötti elektronáramot kizáró- 110 lag a bemenőjel szabályozza és így annak értéke a fényingadozásoktól lényegileg független. Ha a vezérelt szekundér elektronáram erősítése kívánatos, akkor a második 115 sokszorozó-elektróda és a kivezető-elektróda közé a 3. ábrán vázolt módon já«ru-