117804. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

tródára felvitt pozitív, feszültség folytán a primér elektronok az elektróda irányá­ban gyorsulnak. Annak biztosítására, hogy lehetőleg az összes primér elektro-5 nok elérjék az első sokszorozó-elekiródát, a lyukazott (17) hengert és az első belső (19) bevonatot a katódával szemben foko­zatosan nagyobb pozitív feszültségeken tartjuk. Ez esetben, a henger és a bevo-10 nait közötti tér gyüjtő-elektronlenose gyanánt működik és a szertehulló primér elektronokat az első gyorsító­elektróda meghatározott részén fókuszba gyűjti. Ez elektródáról kiinduló szekun-15 dér elektronoknak a közbeiktatott (21) ernyő a második sokszorozó-elektróda irányában kezdeti gyorsulást ad. Ezeket az elektronokat a közbenső (23) és (25) bevonatok alkotta második elektronlencse 20 a második (15) sokszorozó-elektródára irányítja és azon fókuszba gyűjti, ugyan­úgy, ahogy azt a primér elektronokkal kapcsolatosan leírtuk. Ha a szekundér elektronok a második sokszorozó-elek-25 tródák elérik, akkor további szekundér elektronokat hajtanak ki, amelyek a ki­vezetőelefctródához repülnek ós a kive­zetőellenállásban áramot indítanak. A találmány szerinti készülék, amel-30 lett, hogy valamely fényforrás ingado­zásainak megfelelően ingadozó áramot képes1 előállítani, nem lineáris erő­sítést is szolgáltathat. Azaz, akár a fényérzékeny katódás, akár az izzókató-85 dás készülékben olyan kimenőáramot ér­hetünk el, amely a bemenő-gerjesztéssel nom egyenesen arányos, hanem valami­lyen más görbét követ. Nem lineáris erő­sítést érhetünk el, pl. xígy, hogy a fe-40 szültségosztó és az első (7) sokszorozó­elektróda közé (27) impedanciaelemet ik­tatunk. Ez az impedanciaelem ellenállás vagy induktancia lehet és annak olyan villamos jellemzői vannak, hogy ha az 45 azon átmenő áram változik, akkor a sze­kundér elektronokat kisugárzó elektróda feszültsége és ezzel arányosan az erősí­tés is változik. Természetesen induktan­cia előnyösebb az esetben, ha a frekven-50 ciára nézve nem lineáris karakterisztika kívánatos. Azt is felismertük, hogy tökéletesített készülékünk csillapító erősítő gyanánt is működtethető, úgyhogy annak kimecő-55 áramában fellépő változás a primér elek­tionáramban oly irányú változást okoz, hogy ez utóbbi a kimenőáram változásait okozó, eredeti áramváltozás ellen működik. Még nem vizsgáltuk ki teljesen készü­lékünknek ez irányú alkalmazási lehető- 65 ségeit, azonban az valószínűleg felhasz­nálható energiaszolgáltatás szabályozá­sára és hasonló célokra. A 4. ábra a találmány szerinti készülék­nek csillapító erősítőként vagy nem in- 65 gadozó eleiktronforásként való alkalma­zását mutatja. A 4. ábrán azokait az elemeket, amelyek az 1., 2. és 3. ábrán látható elemekhez ha­sonlóajk, ugyanazokkal a vonatkozási szá- 70 mokkái jelöltük. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a (26) fe­szültségosztó és a második sokszorozó­elektróda közé a (29) ellenállás van ik­tatva. 75 A feszültségosztó és a fényérzékeny ka­tóda között hasonló (31) ellenállás van, mimellett a két ellenállást a (33) kapaci­tás egymáshoz csatolja. Az erősítendő je­let valamely bevezetőelem, pl. a feszült- 80 ségosztó és az ernyő közé kapcsolt (35) ellenállás útján a második (15) sokszo­rozó-elektróda és az (5) kivezető-elektróda közé iktatott (21a) ernyöelemre visszük fel. Feltételezve, hogy a katódát gerjesztő 85 fény erőssége pillanatnyilag növekszik, akkor ez az első (7) sokszorozó-elektródá­ból kiinduló szekundéráram növekedését vagy az ahhoz menő áram csökkenését okozza. A szekundér kisugárzóelektródá- 90 hoz menő áram csökkenése, az ellenállás jelenléte folytán, ez elektróda feszültségé­nek növekedését okozza. Ezt a feszültség­növekedést a csiatolókondenzátor a fény­érzékeny katódához juttatja, úgyhogy ez 95 a katóda az első (7) sokszorozó-elektródá­hoz képest a normálisnál kevésbé nega­tívvá válik. Ez a hatás az első sokszorozó­elektróda és a katóda közé felvitt pozitív feszültség csökkentésével azonos és így 100 természetesen a primér elektronáram csökkenését okozza. Ennek következtében a második (15) sokszorozó-elektródához ütköző szekundéráram csökken és ugyan­csak; csökken azoknak a szekundér elek- 105 tronoknak a száma, amelyek a (21a) er­nyőre felvitt bemenőjellel vezérelt térpá­lyába jutnak. Ennélfogva a második (15) sokszorozó-elektróda és az (5) kivezető­elektróda közötti elektronáramot kizáró- 110 lag a bemenőjel szabályozza és így annak értéke a fényingadozásoktól lényegileg független. Ha a vezérelt szekundér elektronáram erősítése kívánatos, akkor a második 115 sokszorozó-elektróda és a kivezető-elek­tróda közé a 3. ábrán vázolt módon já«ru-

Next

/
Oldalképek
Tartalom