117804. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

MAflYAR KTRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS * 117804. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JR. 6922. ALAPSZÁM. Villamos kisütőeső. Radio Corporation of America cég-, New York, mint Monon George A., Haddon Heights, N. J.-i és Flory JLeslie E., Oaklyn, N. J.-i lakos jogutodja. A bejelentés napja 1936. évi február hó 20-ika. A. E. Á. beli elsőbbsége 1935. évi február hó 28-ika. A találmány villamos kisütőeső és különösén olyan típusú kisütőeső, amelyben pl. izzókatódából vagy fénynek kitett fényérzékeny felületről kisugárzott pri-5 mér eleíktronárainot a szekundér elektronemisszió jelenségének felhasználásával erősítjük fel. Ha valamely elektródát elektronbombázásnak vetünk alá, az szekundér elek-10 tronokat sugároz ki. A sziekundér és primér elektronok számaránya részben a bombázott felület jellegétől, részben a felület és az elektronforrás közötti feszültségkülönbségtől függ.. Ez az arány az 15 egységnél sokkal nagyobb lehet. Például az olyan arányt, amelynél egy felütődő elektronra 3, vagy több szekundér elektron jut, ismert módon kezelt és 300—400 volt feszültség mellett kisülésnek aláve-20 tett fémes felületekkel könnyen elérhetjük. Minthogy a kisugárzott elektronok száma a felütődő elektronok számánál nagyobb, az előbbieket kisugárzó elektródákat a továbbiakban ,,sokszorozó"-elaktró-25 dáknak fogjuk nevezni. Ha mármost a szekundér elektronáram kellő sebességgél további, megfelelően kezelt felületű elektródához ütközik, a második s okszor o zó -e 1 ek t róda kibocsátotta 80 szekundér elektronok és az ahhoz ütköző elektronok számaránya az egységnél ismét nagyobb lehet. így tehát n-számú, kaszkadkapesolású sokszorozó- elektródával az eredeti vagy primér elektronáramnak, pl. olyan erősítését érhetjük el, amely az 35 elektródánkénti erősítés n-edik hatványával egyenlő- Ilyen módon egyetlen készülékben milliószoros erősítés is elérhető. Az olyan ismert készülékek, amelyek 40 az erősítéshez a szekundér emisszió jelenségét használták fel, főleg a szekundér elektronáramok tökéletlen és bizonytalan vezérlése és felhasználása miatt, nem voltak megbízhatók és hatásosak. PL j.5 egyik ismert készülék úgy működik, hogy az elektrongyorsításra, valamint a primer és szekundér elektronok pályáinak megszabására ugyanazokat az elektrosztatikus mezőket használja fel. Az talál- 50 tuk, hogy ilyenfajta csőben általában igen nehéz az elektronpályákat úgy vezérelni, hogy a tótszésszerinti forrásból jövő valamennyi elektron a kívánt felülethez ütközzék. 55 Az ilyen ismert elektronsokszorozók további hátránya az, hogy a mezőnek á szekundér elektronokat vornzó, valamennyi sokszorozó-elektróda közelében szükségképen gyengének kell lennie. A gyenge 00 mező következtében lehetetlen ezekből az elektródákból erős áramokat kihozni. Ezit a hátrányt a sorban következő elektróda felszültségének növelésével igyekeztek kiiküszöbölni, hogy így a gyorsító-meizőt 65 át előző sokszOToaó-elektród a közeléiben erősítsék; ez a módszer azonban általá* ban az erősítés csökkenését okozza* minthogy a primér elektronok egy része,