117798. lajstromszámú szabadalom • Moto-
1Í77Ö8. s párok (két gerjesztősarkpár) számához, hanem választhatunk más gerjesztősarkpárszámot vagy általánosságban gerjesztősarkcsoportot, pl. adhatunk a motor-5 nak három gerjesztősarkpárt, úgyhogy hatsarkos elrendezést kapunk. Szimmetriás elrendezésű gerjesztősarkpároknál a forgórész szükséges fogszáma, illetve a gerjesztősarkpárok szükséges 10 kölcsönös elhelyezése ebben az esetben tertermészetesen más. Ekkor az első gerjesztősarkcsoport átkapcsolását is másodikra, a másidokról a harmadikra és így tovább, más módon kell végezni, pl. relél5 lánccal, amelyet az áramlökésvevőrelé vezérel. A gerjesztősarkcsoportonkénti gerjesztősarkok száma — mely a kiviteli példánál kettő — tetszés szerint választha-20 tók. Elképzelhető pl. olyan elrendezés is, melynél minden gerjesztősarkcsoportnak csak egyik gerjesztősarka van fogazva, míg a másik nincsen fogazva, hanem csak az a feladata, hogy a mágneses kört 25 arányos légrésen át zárja. A tartó is különböző alakú lehet. Hengeres kialakítás helyett pl. olyan is lehet, amelynél a gerjesztősarkok a motor homlokoldalán vagy oldalain túl záródhatnak mágnesesen. 30 Amint már említettük, a forgórész aszimmetriás fogkiképzésének az a célja, hogy a motor forgási értelmét megállapítsa. Ez különösen csak két gerjesztősarkcsoporttal bíró motornál szükséges. Ha 35 három vagy több gerjesztősarkcsoport van, amelyek ciklikusan vannak kapcsolva, akkor a forgási értelem már e ciklus irányával adva van, úgyhogy ebben az esetben a segédsarkok nem szüksége-4Q sek. A forgórész fogai helyett az állórész fogai is aszimmetriásak, illetve segédsarkosak lehetnek, vagy pedig ezek a lehetőségek az álló- és forgórésznél is megvannak. 45 A találmány szerinti motorikus hajtóműves választókat a legkülönbözőbb kapcsolásokban, mint keresőválasztót (szabad választás), továbbá mint vezetékvagy csoportválasztót is (kikényszerített 50 választás, illetve kikényszerített és szabad választás) alkalmazhatjuk. Első esetben az átkapcsoló-érintkezőt áramlökésrelével, a másik esetben megszakítószerkezettel vezéreljük. 55 A 2. ábra egy példaképem kapcsolást tüntet fel, amely szerint az áramlökésrelé minden egyes emelkedésénél és esésénél az egyik gerjesztő csoportról a másikra összesen csak egyetlenegy átkapcsolásra van szükség. A tekercsek mind- 60 két gerjesztőcsoportnál (Wx ) és (W2 )-vel, az áramlökésrelé (nincs feltüntetve) pedig (I)-gyel van jelölve. (U) az átkapcsolórelé, amely (u3 ) váltókapcsolójával az egyik gerjesztősarkcsoportról a másikra kap- 65 csol át. (A) és (B) segédrelék. A kapcsolás működési módja a következő : Az áramlökésrelé első gerjesztésekor az (A) relét gerjesztjük. A kapcsolás : Föld, il s ul t A tekercs, telep. 70 Az (A) relé működésbe jön és (a) kapcsolóján át az (U) relé számára áramkörét indítja meg. Ez az áramkör az (I) áramlökésrelé esésekor záródik, mert ekkor az (A) relé még egy pillanatig fogva 75 marad, míg az (I) áramlökésrelénél az esés már bekövetkezett. A kapcsolás : Föld, ij, (a) kapcsoló, U tekercs, telep. Az (U) relé az (A) segédrelé esése után föld, b, u2 , U tekercs és telepen át kap- 80 csolódik. Az (U) relé (u3 ) kapcsolójával a (Wj) tekercset kikapcsolja és a (W2 ) tekercset bekapcsolja úgy, hogy a választó fél sarkosztással, vagyis egy teljes érintkezőlamellával mozog tovább. 85 A (B) relé az áramkörét (ut ) kapcsolóval készítjük elő. A második áramlökésnél az (I) relé ismét működésbe jön és most már a (B) segédrelét kapcsolja. A kapcsolás : 90 Föld, i1 ( Uj, B tekercs, telep. Az (U) állí,tóáramkört (b) kapcsolóval előkészítve nyitjuk. Az (U) relé (i2 ) kapcsolón át még addig van bekapcsolva, míg az (I) áramlökésrelé gerjeszt. Ha ek- 95 kor, az áramlökés befej ezése után az (I) áramlökésrelé megint leesik, akkor az (U) relé tovább nem tudja magát tartani, mivel a (B) relé is még egy pillanatig átkapcsolva marad, a (b) kapcsoló tehát 100 még nincs ismét zárva. Az (A, B) és (U) relék most már ismét nyugalomban vannak. A (W2 ) tekercsek az (u3 ) kapcsolóval ismét ki-, a (Wx ) tekercsek pedig bekapcsoltattak, úgyhogy a választó ismét 105 fél sarkosztással, vagyis egy további teljes érintkezőlamellával mozog tovább. Az ismertetett kapcsolással elérjük tehát, hogy a választó az áramlökésrelé minden emelkedésénél és esésénél, vagyis no minden áramlökésnél egy lépéssel tovább forog, annak dacára, hogy a motor forgórészének fogszáma csak félakkora, mint a választó érintkezőlamellaszáma. A 3. ábra olyan egyszerű áramlökés-
