117795. lajstromszámú szabadalom • Tűzbiztos váz (aljzat) tetőhajazatokhos és falbevonatokhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117795. SZÁM. XVI/d. (VIII b.) OSZTÁLY. — K. 13669. ALAPSZÁM. Tűzbiztos váz (aljzat) .tetőhéjazatokhoz és falbevonatokhoz. Koller Károly oki. kohómérnök és Hill Mihály műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1986. évi november hó 4-ike. A tetők kialakításánál, tudvaleyőleg, egész sor különböző követelményt kell figyelembe venni, amelyek közül a tűz­biztonság, kis önsúly, nagy mechanikai 6 szilárdság, időjárásviszonyokkal szem­beni nagy ellenállóképesség, jó hőszige­telés és végül olcsó előállítási lehetőség említendő. Az ismert tetők, amelyek tetővázból (aljzatból) és tetőhéjazatból 10 vagy csak tetőhéjazatból állnak, e sok­fajta követelménynek kellő mértékben nem felelnek meg. A legolcsóbb és általánosan használa­tos kivitelnél a tetőhéjazatot alkotó 15 palalemezeket, stb. a vázat alkotó, pár­huzamos falécekre vagy deszkákra erő­sítik, amelyek szarufák közvetítésével szelemenekre támaszkodnak. E kivitel hátránya a nagy tűzveszélyesség. Ennek 20 elkerülésére a tetőhéjazatot, sok esetben, betonból, illetőleg tufabetonból készítik ; ezek a betontetők tűzbiztosak ugyan, azonban önsúlyuk túlságosan nagy úgy, hogy nagyobb fesztávolságok esetén, gaz-25 dasági okokból, nem jönnek számításba. Az ugyancsak sok esetben alkalmazott hullámbádogból, stb. álló vastetőhéja­zatoknak viszont az a hátrányuk, hogy könnyen rozsdásodnak és hőszigetelésre 80 alkalmatlanok .Ilyen természetű, de jobb megoldást jelentenek a hullámeternitből készített tetők, amelyeknél a hullám­lemezek közvetlenül vasszelemeneken fekszenek fel. Azonban ennél a kivitelnél 35 a szelemenek között megkívánt, kis (leg­feljebb 1.45 méternyi) fesztávolságok miatt, az alsó szerkezet önsúlya nagy­mértékben növekszik és ezenkívül ma­guknak a hullámlemezeknek beszerzési ára is aránylag nagy. 40 Tűzbiztos tetők előállítása céljából ajánlották már a fentemlített, szokásos falécelésnek vasléceléssel való helyette­sítését, amely — a faléceléshez hasonlóan , — párhuzamosan egymás mellett el- 45 helyezett profilvasakból áll, melyekre a tetőhéjazatot, pl. palalemezeket dróttal erősítik. Az ilyenfajta tetőkkel, sok eset­ben, egészen jó tapasztalatokat tettek, azonban e tetők túlságosan nehezek, ami 50 ismét nagy beszerzési költségeket von maga után. Az ilyen tetők méretezésénél ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy egy-egy vasléc a többi vasléctől csaknem teljesen független elem. 55 Azt találtuk, hogy az ilyen ismert vas­lécelés hátrányait elkerülhetjük, ha a találmány értelmében a tetőhéjazat vá­zát (aljzatát) hajlításra merev háló al­kotja, mely zeg-zug vonalban ide-oda- 80 hajlított és az érintkezési helyeken egy­mással szilárdan összekötött profilvasak­ból áll, melyekre a szokásos tetőhéjazat van erősítve Megjegyzendő, hogy az ilyenfajta — 65 bár kisebbszemű - vashálók magukban­véve ismeretesek, amennyiben azokat recéslemezek helyett munkaállásokhoz, pallókhoz, lépcsőfokokhoz, stb. gyakran felhasználják. Azonban új az ilyen hálók- 70 nak tetőhéjazatok váza gyanánt való felhasználása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom