117792. lajstromszámú szabadalom • Kerékpártámasz

MAGYAR KIRÍ LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117793. SZÁM. XX/c. OSZTÁLY. — F. 804:9. ALAPSZÁM. Kerékpártámasz. Fisch Farkas kereskedő Nyíregyháza. A bejelentés napja 1937. évi június hó 15-ike. Az eddig ismert kerékpártámaszok hátránya, hogy szerelésük nehézkes, aránylag nagy súlyuk van és könnyen romlanak. 5 A találmány szerinti kerékpártámasz előnye ezekkel szemben, hogy előállítási költsége kicsi, bármely meglévő kerékpárra könnyen és gyorsan felszerelhető, használata kényelmes és tartós. 10 A találmány szerinti kerékpártámasz az egyik oldalon a hátsó kerék tengelyvégére és a vízszintes vázrészhez van erősítve. A támasztóláb, a megerősítési helyen, rúgóhatás ellenében, csuklósan le-, 15 illetve felhajtható. A rajz a találmány egyik példaképeni kiviteli alakját tünteti fel, melytől a gyakorlatban, lényegének módosítása nélkül, el is térhetünk. Az 20 1. ábra a kerékpár hátsó kerékagya és vázrésze, a felerősített kerékpártámaszszal, oldalnézetben, felhajtva, használaton kívüli helyzetben. A 2. ábra ugyanaz hátsó nézetben, le-25 hajtott kerékpártámasszal, használati helyzetben. A 3. ábra a kerékpártámasz nagyobbított léptékű, részleges távlati képe. A 4. ábra ugyanaz részleges oldalnézet-30 ben. Az ó. ábra a kerékpártámasz más kivitelű megerősítése, részleges oldalnézetben. A kerékpártámasz a kerékpárhoz erő-35 sítendő, tárcsaalakú (1) lemezrészből és (2) csap körül, (3) tekercsrugó ellenében, e részhez le- és felhajtható (4) támasztólábból áll. Az (1) résznek felhajlított (5) és (6) fülei vannak. E két fül közül a (6) fül 40 úgy van lehajlítva és ismét visszahajtva, hogy síkja, az (5) fül síkjához képest, megfelelően el van tolva. Az (5) fülön (7) furat, a (6) fülön pedig hosszanti, vízszintes (fc) hasíték van, mely 45 furatoknál fogva az (1) rész a hátsó kerék helytálló (9) tengelyvégére, valamint a vízszintes vázrészen lévő (10) gyűrű (11) szorítócsavarjára erősíthető (1. és 2. ábra). A (3) tekercsrugó egyik vége az (1) 50 részből kiálló (12) nyúlványhoz, másik vége pedig a (4) támasztólábon lévő (13) akasztóhoroghoz van erősítve. A támasztóláb fel- vagy lehajtott helyzetét a megfeszülő (3) tekercsrugó bizto- 55 sítja, mikoris a támasztóláb a felhajtott helyzetben az (1) rész síkjából kiálló (5) fülnek, lehajtott állásában pedig az (1) részből felhajtott (14) ütközőnek támaszkodik. 60 Az (1) résznek besajtolt (15) merevítő vájatai vannak. A támasztóláb hosszában, ugyancsak merevítés céljából, (16) merevítő vájat vonul végig. A támasztóláb alsó felén felhajtott végű 65 (17) lemez van megerősítve, melynek vége, az (1) rész alá nyúlva, a láb erőteljesebb megtámasztását biztosítja (2. ábra). A (16) vájat esetleg oly mélyre is kialakítható, hogy a (3) tekercsrugó benne 70 elhelyezhető. Ekkor természetesen a rugóvégek beakasztására való (12) nyúlvány és a (13) horog is az ellenkező oldalra kerül. Az 5. ábra oly kiviteli alakot tüntet 75 fel, melynél a (6) fülnek (18) csukló körül