117790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok katalitos kezelésére, illetve átalakítására
rákban, lévő kontáktanyagot abban a mértékben, amelyben az szénsav felvételére hatástalanná válik, az (1) kontaktkemeneéből, meghatározott időközökben és meg-5 határozott mennyiségekben a (4) megújítókemehcébe szállítjuk, melyből az a megújítás megtörténtével a (43) kocsiba hull. Ezt a kocsit függélyes (fel nem tüntetett) felvonóhoz járatjuk, mely a ko-10 csi-t a (46) adagoló- vagy torokpad szintjére emeli, melyen a kocsi a (431 ) helyzetbe jut. Itt a megújított kontaktanyag a kocsiból a kontaktkemencébe hull és a kon'taktanyagnak ez a körfolyama foly-15 ton ismétlődik. A (4) megújítókemencének (pl. 800 C° hőfokra való) felhevítését fűtőgázzal, pl. generátorgázzal végezzük, melyet a (26) vezetéken át vezetünk hozzá. Közvetlenül 20 ennek a vezetéknek a (25) hűtőcsatornákba való belépése előtt légbebocsátó (27) vezeték (3. ábra) torkol ebben a (26) vezetékbe. A gáz-légkeverék a (25) fűtőesatornákban elég és az (5, 6) kamirákban 25 lévő komtaktanyagot a megújító hőmérsékletre hevíti. A forró égési gázok a (25) fűtőcsatornákból a (28) vezetéken át a „fáradt hőjű" (30) gőzkazánba áramlanak, ahol azok hőjét gőzfejlesztésre hasz-30 nádjuk ki. A vizet a (30) kazánba a (40) vezetéken át a (20) ekonomizerből szolgáltatjuk, melyben a víz előmelegszik, A (30) gőzkazánban részben lehűl t égési gázokat a (32) vezetéken át a szabadba vagy 35 a (31) veztéken át az (1) kontaktkemence (9) fűtőcsatornáiba vezetjük, a (2, 3) kamrák fűtésére. A (30) gőzkazánban fejlődő gőzt a (34) vezetéken át a (4) megújítókemence (35) 40 alsó részébe vezetjük, melybe a (36) nyílások sorozatán át áramlik be. Ez a gőz az (5, 6) kamrákban megújított kontaktanyagot, mihelyt ez a (35) térbe jut, a magas (pl. 800 C°-os) megújító hőmérsék-45 létről olyan (pl. 400 C°) hőmérsékletre hűti le, mely valamivel magasabb, mint az a hőfok, melynél a szénoxid átalakulása és a szénsav elnyeleitése [az (1) kotntaktuskemencébem] megy végbe. Igy az 50 az elkerülhetetlen hővesziteség, mely a kontakanyagnak a (4) megújítókeiinencélből az (1) kontaktkemencébe való továbbítása sorén következik be, kiegyenlítődik és a (2, 3) kamrákba jutó kontakt-55 anyagnak megvan már az a hőmérséklete, mely az ezekben a kamrákban végbemenő reakciókhoz szükséges. Látható tehát, hogy a kontaktanya,g az egész körfolyamot forró állapotban teszi meg és hogy a megújított kontaktanyag- 60 nak az (1) kontaktkemencébe való bevezetése előtti felfűtése nem szükséges; világos, hogy ez az eljárás gazdaságosságát fokozza. A kontaktanyagnak a (35) térben való 65 lehűtését gőz helyett más hűtőközeggel, pl. levegővel vagy közömbös (inert) gázokkal is foganatosíthatjuk. A gőznek hűtőközegül való alkalmazása azonban azzal az előnnyel jár, hogy a (35) térből gőz száll 70 fel az (5, 6) kamrákba, melyekben gáznak jelenléte a kontaktanyag megújítását elősegíti és gyorsítja. Esetleges fölös mennyiségű gőzt a (30) kazánból a (29) vezetéken át tetszőleges 75 más célokra való felhasználáshoz vezethetünk el. A (33) vezetéken át a gőz egy részét az (1) kontaktkemencébe vezetjük, melybe az (7)-nél torkol. A folyamat kezdetén az (1) kontakt- 80 kemencét a (31) vezetéken át a (9) fűtőcsatornákba áramló égési gázokkal a szükséges átalakítási hőfok (pl. 350 C°) eléréséig felfűtjük. Az eljárás folyamán az (1) kontaktkemencébe a hóviszonyok az alkalma- 85 zott kontaktanyag jellege szerint alakulnak, nevezetesen a kívánt reakcióhőmérsékletek fenntartására a (2, 3) kamrákat tartósan fűteni avagy .tartósan hűteni kell. A (2, 3) kamrák huzamos fűtése a (31) 90 vezetéken át a (9) fűtőcsatornákba áramló égési gázokkal avagy az (5, 6) megújítókamrákat a (18) vezetéken át elhagyó forró gázokkal foganatosítható. Az utóbbi gázokat részben a (19) vezetéken át a (21) 95 kéménybe vezetjük el, melyben azok a hőjüket a (20) ekonomizernek adják át. Ha az (5) kamrákban a kontaktanyagból kiűzött szénsavat másirány 11 felhasználáshoz akarjuk kitermelni, akkor a (4) meg- 100 újítókemen céből k áramló gázt. a (38) vezetéken át vezetjük el. Szabályozószervek (szelepek) megfelelő beállításával ezeknsk a gázoknak egy részét a (2.3) vezetéken át a (9) fűtőcsatornákba vezethetjük, melyek- io5 bői azok a (24) vezetéken át távoznak. Ha a kontaktanyag oly jellegű, hogy az (1) kantaktkemencében exotermás folyamat játszódik le, akkor a keletkező hőt úgy vezetjük el, hogy a (9) csatornákon hűtő- 110 közeget, pl. levegőt vagy gőzt vezetünk át. A leírt módon elérjük, hogy a hőmérsékletek úgy a (4) megújító kemencében, mint az (1) kontáktkemencében is a folyamat egész tartama alatt gyakorlatilag 115 állandók maradnak és hogy a folyamatok