117769. lajstromszámú szabadalom • Kondenzálási eljárás
1. példa. 92 rósz toluolt és 15 rész 700 / o-os perklórsavat, 95—100°-ra hevítünk és éhbe a keverékbe élénk keverés közben kb. 23 rész 5 izobutilént vezetünk be. Ha tiszta izobutilén helyett oly gázkeveréket alkalmazunk, amelyet izobutilalkoholnak vízleha sítószerekkel, mint pl. cinkkloriddal vagy foszforsavval való kezielése útján kapunk, 10 akkor a reakciókeverék az izobutilént különösen erősen abszorbeálja, míg a szimmetrikus dimetiletilén (pszeudobutilén) távozik. Ezután hűtünk, a teljesen kiváló perklórsavat elkülönítjük (ez azután egy 15 újabb műveletnél megint felhasználható), a toluololdatot vízzel mossuk, azután hígított szódaoldattal és végül ismét vízzel, amíg semleges kómhatásuvá nem válik. A toluololdatot szárítjuk és atmoszfe-20 rikus nyomáson frakcionált desztillációnak vetjük alá. Főképen toluolból ál ló előpárlat után 182—205°-on forró főfrakcióként 45 rész tercier butiltoluolt kapunk (az elméleti mennyiség 74% abszor-25 beált izobutilénre vonatkoztatva) és végül 5.5 rész 245°-ig forró, és főleg ditercierbutiltoluolból álló utópárlatot kapunk (az elméleti mennyiség 130 / o-a). 2. példa. 30 264 rész tetrahidronaftalint, 136 rész oktahidronaftalint (amelyet 2-dekalolból vízlehasítószerekkel való kezeléssel állítottunk elő) és 30 rész 70%-os perklór savat 8 óra hosszat 90—100°-on élénken fce-35 verünk. Az itt is teljes mértékben leváló perklórsav elkülönítése után az olajréteget semlegességig mossuk és csökkentett nyomáson frakcionáljuk. A reakció főtermékeként 10 Hgmm nyomáson 222— 40 227°-on forró dekalil-tetrahidronaftalint kapunk, míg desztillációsmaradékként tiszta ridegkemény gyantát kapunk. 3. példa. 128 rész naftalint és 20 rész 70%-os per-45 klórsavat erősen hatékony visszafolyató hűtővel és keverőművel ellátott edényben 100—110°-ra hevítünk, azután erős keverés közben 35 rész trimetiletilént oly sebességgel csepegtetünk hozzá, hogy 50 a mindenkor hozzáadott mennyiség majdnem teljesen elhasználódjék. Ezután is még addig keverünk, amíg a hűtőben változatlan trimetiletilén már nem kondenzálódik, a perklórsavat üllepedni hagyjuk, s még forró állapotban leszív- 55 juk és az olajat melegen vízzel, szóda oldattal és ismét vízzel mossuk, szárítjuk és desztilláljuk. Először változatlan naftalin desztillál, azután 290—300°-on a főtermékként keletkezett tercieramilnafta- 60 lin, ami hidegen is folyékony marad. A visszamaradó csekély magasabb forrpontú maradók valószínűleg diamilniaftalinból áll. í. példa. 62.7 rósz fenolt 90 rész dekalhidronafta- 65 linban oldunk. 15 rész 70%-os perklórsav hozzáadása után a keveréket. 60°-ra melegítjük és erős keverés közben fokozatosan 164 rész ciklohexient adunk 60—70°-on hozzá, miközben a keverék vöröses ibolya- 70 színűvé válik és különösen eleinte hőfejlődés figyelhető meg. A ciklohexen teljes hozzáadása után a hőfokot 85°-ig emeljük és ezen néhány óra hosszat tartjuk, ami után a keveréket lehűtjük, a maradókta- 75 lanul kiváló perklór savat különválasztjuk, az olajat a mosás megkönnyítése céljából 90 rósz benzollal hígítjuk, 1.0%-os konyhasóoldattal addig mossuk, amíg kongóvörösre semleges kémhatást nem ad 80 és szárítjuk. Ezután a benzolt közönséges nyomáson ki desztilláljuk belőle, majd csökkentett nyomáson frakcionálunk. Dekahidronaftalinból álló előpárHat után . a frakcionálásnál 10 Hgmm nyomáson a 85 következő frakciókat kapjuk: I. 113 —190° = 16 rész, főként ciklohexilfenolok, II. 190—230° = 58 rész, főként diciklohexilfenolok, 90 III. 230—282° = 90 rész, főként triciklohexilfenolok, maradék = 26 rész, barna, rideg kemény gyanta. Össztermék = 190 rész. 95 A II. frakció sűrűn folyós, a III. frakció szívós sárga gyanta. Ha e példába,!! a ciklohexenek mennyiségét csökkentjük, akkor a mono- és diciklohexilfenolniak a többi termékhez ké- 100 pesti mennyisége növekszik. Ha 2 mol fenolra csak 1 mol ciklohexen t veszünk, akkor majdnem kizárólag a két izomer '.nonociklofioxilfenol keverékét kapjuk. 105 .5. Példa. 108 rész o-krezolt és 16 rósz 70%-os perklórsavat 80p -ra melegítünk és azután erős keverés kö;zben 112 rész aktenit (ame-