117759. lajstromszámú szabadalom • Kényszerkeringtetésű gőzfejlesztő

lási ellenállása akként méretezett, hogy az összes csőágak vízfeleslege a kilépési helyen még egyenlőtlen fűtés esetén is megközelítőleg egyforma. A fűtőfelületek 5 elrendezése azonban olyan, hogy az összes csőágak megközelítőleg egyforma hosz­szúak és egyforma erősen fűtődnek. Ehhez szükséges, hogy a fűtőfelületek nemcsak egyforma nagyok, a csövek egy­(0 forma hossznak és fűtésük egyforma mérvű legyen, hanem, hogy olyan csőve­zetéseket elkerüljünk vagy korlátozzunk, amelyeknél gőzpárnák keletkezhetnének, mert ezeknek változó nagysága, különö-15 sen e helyek fűtése esetén, a csőellenállá­sokat időnként erősen megváltoztatja, úgy hogy a fojtócsövek segítségével elért kiegyenlítés hatástalanná válik. E követelmények kielégítésének í'elte-20 tele, hogy a csőköteget alulról fölfelé fo­kozatosan emelkedően építsük f el és hogy szükség esetén, a csöveknek sugárzó- vagy érintkezési fűtőcsövekkénti alkalmazása többször változzék. Továbbá az is sziiksé-25 ges, hogy lefelé irányuló áramlási helye­ket, amelyeken gőzpárnák keletkezhetné­nek, az erős fűtéstől védjük. A gőzfejlesztőnek az égőkamrát alkotó leszálló (I) ága (17. és 18. ábra), amely a 30 (II) láingfordulóval szélesbített, továbbá két egymással párhuzamosan kapcsolt, egymástól közfal segítségével elválasztott felszálló (8) és (4) huzama van, amelyek az érintkezési fűtőfelületet zárják be. 35 A lángfordulónak (8. ós 4. ábra) tűz­álló feneke van és falait az egymásfölött fekvő, négyszögalakban hajlított és a (204) elosztóból kiinduló (A—H) csőágak burkolják. A négyszögalakú ág végén a 40 csövek az 5. ábrán látható módon felfelé el vannak hajlítva és új esőréteget alkot­nak, ahol is mindegyik cső zeg-zugosan tekeredő csőkígyó, amely a (III) és (IV) érintkezési csőköteg egész, szélességére ki-45 terjed. Avégből, hogy a csőágak egy­forma erős fűtését érjük el, előnyös, ha a esőágak sorrendje minden rétegben vál­takozik, amint az a 19. és 20. ábrán lát­ható. Ebből következik, hogy két-két, 50 egymásra következő csőesoport egymás tükörképét alkotja. Az érintkezési csőkötegben az egyes csőrétegek egymáshoz viszonyítva eltol­tan elrendezettek és közvetlenül egymá-55 son fekszenek, úgy hogy az egyenes cső­részek egymáshoz képest eltoltan vannak a gázáramban és a végeiken vannak meg­támasztva, A csőkígyók végei úgy van­nak hajlítva, hogy a tűzteret ugyanab­ban a síkbain veszik körül, még pedig 60 úgy, hogy minden második osőág a tűz>­tér körül, a közbenső pedig a tűztér hát­falán van vezetve. A harmadik csőréteg fölött a felszálló gázhuzamot közbenső fal két párhuzamos 65 csatornára osztja, amelyek közül az egyik (IV) csatornában az (A—H) csőágaknak ismét két egymásfölött fekvő csőkötege foglal helyet (20. ábra), míg a másikat a túlhevítő tölti ki. Az (A—H) csövek úgy 70 vannak meghajlítva, hogy a fentebb leírt módon egyúttal a, tűzteret is körülveszik. További részükben azután a csövek még a tűztér tetejét alkotják. A csőágaknak a tűz,térben és a mellette 75 fekvő gőzifejlesztőhuzamban ismételten való alkalmazása lehetővé teszi a vízfo­lyamnak csupán emelkedő értelmű veze­tését, anélkül, hogy az, egyes csőágakat egyenlőtlenül fűtenők. Az erősen és gyen- 80 g'én fűtött szakaszok egymásutánjának többszöri váltakozásával a csövek tartal­mának tartós átkavarását érjük el. Ez vízszintes csőkígyóknál jelentős, minthogy ezeknél a nagy meridiánfelület következ- 85 tében a víz és gőz, különválására való h a jlandóság igen nagy. Nehéz közegeknek, pl. higanynak a használatánál ennek a rendszabálynak még nagyobb a jelentő­sége, ép úgy, mint jármű- vagy hajógőz- 90 fejlesztőknél, amelyeknél a csövek nin­csenek állandóan vízszintes helyzetben és időnként kissé lefelé lejtő vagy felfelé emelkedő ágaik vannak. Ha a különleges téralakítás következtében leszálló ágra 95 van szükség, akkor azt a 16. ábra szerint úgy hajlítjuk, hogy a fűtésen kívül fog­laljon helyet. Az égőkamra-hűtőfal csövei közötti te­ret tűzálló anyaggal töltjük ki (11. és 12. 10< ábra). Ezt az anyagot a csövekhez he­gesztett csapok tartják. E csapok egy­szerű módját adják annak, hogy a csövek melegfelvételét a vízfolyammal össz­hangba hozzuk olymódon, hogy szükség 10; szerint több csapot eltávolítunk vagy al­kalmazunk. A (204) elosztóból kiinduló fojtócsövek (14. és 15. ábra) (343) csőcsonkokkal és (344) csavarozásokkal vagy másefélékkel 11 csatlakoznak. El íojtóesövek a nyomás­záró gő'zifejlesztőköpenyen kívül fekvő (345) csőhurkokat alkotnak, amelyeket beállítás céljából könnyen megrövidíthe­tünk. Az (A—H) csőkígyókba való beve- n zetés tetszőleges módon történhet. E csö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom