117746. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú higanygőzegyenirányítócső fémrészekből és ezekkel vákuummal szemben tömítően összeforrasztott üvegrészekből álló, esetleg mesterségesen hűtött kisütőedénnyel

ráson és az elektromágnescsévén át zárt segédkis ütőkörbe úgy vannak iktatva, hogy ennek egyenárama az elektromág­nescsévén folyik át. 5 Mint már említettünk, váltóáramot is al­kalmazhatunk a gyujtóelektróda emelé­sére, ezt azonban csak akkor tehetjük, ha gondoskodunk arról, hogy az elektromág­neseséve a segédkisütőkörbe úgy legyen 10 iktatva, hogy a mártóelektródáknak ka­tódahiganyba merülésénél fellépő ára­mok az elektromágnescséve megkerülésé­vel más úton át ne mehessenek, mint pl. a segédkisülés katódakörében elrendezett 15 elektromágnescséve esetén, ha valameny­nyi fázis segédanódája a higannyal egy­idejűleg érintkezik, úgyhogy a rövidzár­lati áramok a csillagponttól a katódahi­ganyig vivő katódakör megkerülésével 20 fázisról fázisra mennek át. Ezt a hátrányt úgy kerülhetjük el, hogy a higanykatódán levő csillagpontú, többfázisú segédkisütőkör esetén az elek­tTomágnescsévét a segédanódafázisok szá-25 mának megfelelő számú részcséveként foganatosítjuk és ezeket a hozzájuk tar­tozó segédanódák hozzávezetéseibe úgy iktatjuk, hogy az egyenirányítócső anó­daáramai az elektromágnescsévében azo-80 nos irányú mágneses mezőket hoznak létre és csak az egyik segédanódát köt­jük össze erőművileg az elektromágnes horgonyával. Ez a segédanóda ekkor áramtalan csőnél a katődahigannyal 35 érintkezik és az elektromágnestekercs megfelelő részét a hozzátartozó segéd­anódafázissal zárt áramkörré köti össze, felső állásában azonban a többi segéd­anódával azonosan a segédkisütőkört al-40 kotó többfázisú egyenirányítókapcsolásba van iktatva. Másrészt azonban a találmány sze­rinti egyenirányítócsövet, főkisülésének áramszünetei alatt is, kisütőpályájának az áteresztőirányban való áramáteresz­tése fenntartásával úgy is gyújthatják, hogy a kisütőtérben mozgatható résztíít mellőzésével oly berendezést hasznosí­tunk, melynél a kisülés gyújtására a 50 katődahigannyal villamosan összekötött és ennek közvetlen szomszédságában el­helyezett segédizzókatódát alkalmazunk. Ennek a magában véve ismeretes gyúj­tási eljárásnak azonban az a hátránya, 55 hogy néha nehéz a bekövetkezett gyújtás után a segédizzókatódát a főkisüléstő] szabadon tartani, úgyhogy a kisütőáram lényegileg a katódafolton át folyik, amint ennek a cső rendes terhelésénél kell lennie, és hogy a segédizzókatóda a 6C rendes kisütőáram folytán való időelőtti elpusztulás ellen védve van. E célból ajánlatos a segédkatódát ugyan a fő­katóda közvetlen közelében elhelyeznünk, a kisüléstől és a katódafolttól azonban 65 egyúttal hatásosan árnyékolnunk is. A segédizzókatódát emellett a főkatódafelü­lettől elkülönítenünk nem szabad és az ernyőnek mind a kisülésnek a segédkató­dához való jutását, mind a kisülés talp- 7c pontjának az ernyő belsejétől való ké­sőbbi átlépését a főkatóda felületére le­hetővé kell tennie. A találmány szerint ezt a célt úgy ér­jük el, hogy a segédizzókatódát legfel- 75 jebb 1 mm-re a katódafelület fölött el­rendezett harangalakú ernyővel zárjuk körül. A harangalakú ernyő anyagaiként ,mind hővel szemben állékony szigetelő- 8C anyagokat, mind fémet vagy szenet is alkalmazhatunk. A gyújtóberendezés hatását úgy fokoz­hatjuk, hogy az egyenirányítócsövet tar­talmazó kapcsolásban az ernyőt a főkató- 8c dához, valamint oly egyenfeszültségfor­rás negatívsarkához csatlakoztatjuk, melynek pozitív sarka a segédizzókató­dán van. A fenti követelményeknek különösen 9( egyszerűen úgy felelhetünk meg, hogy az ernyőt a katódahiganyba mártjuk és egy vagy több, a katódafelület alatt és fölött elterülő nyílással látjuk el. E nyílásokat ugyan oly tágassá kell tennünk, hogy a g? segédkatódán való gyújtás túlnehézzé ne váljék, azonban nem annyira, hogy a fő­kisülés a cső rendes üzeme alatt a segéd­katódára visszatérjen és ez utóbbinak védelme hatását veszítse. Az ernyő és K katódafelület között szabadon hagyandó résre vonatkozó fenti meggondolások akkor is érvényesek, ha a harangalakú ernyő szorosan a katódafelület fölött van. A segédanóda (-anódák) és segédizzó- k katóda közötti kisülés gyújtását esetleg a segédizzókatódaernyő közöttük levő, aránylag szűk rései lényegesen megnehe­zíthetik, úgyhogy ajánlatos az ernyőn be­lül oly további segédanódát elrendez- 1: nünk, mely elégséges nagyságú áramkor­látozóellenállás közvetítésével, pl. ugyané cső anódájához csatlakozik. A segédkisü­lés ekkor előbb ez utóbbi segédanódán gyújt és csak ezután megy át a tulajdon- i képeni segédanódákra. E „járulékos se­gédanóda" áramfogyasztása igen csekély lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom