117742. lajstromszámú szabadalom • Impregnált fehérnemű bélésanyag és eljárás előállítására

Megjelent 1938. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 117743. SZÁM. I/e. OSZTÁLY. — M. 11008. ALAPSZÁM. Impregnált fehérnemű-bélésanyag és eljárás előállítására. Magyar Sándor kereskedő és Solc Alajos kereskedő, mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1937. évi április hó 12-ike. A találmány impregnált fehérnemű­bélésanyag és eljárás előállítására. A találmány szerinti bélésanyag lé­nyege az, hogy impregnálószere oly mű-5 gyantaféleség, mely vízben oldhatatlan, de benne meglágyul, száraz állapotban azonban ismét megdermed. Ez az im­pregnálószer indeformábilissá teszi az az új bélésanyaggal bélelt fehérneműt, 10 pl. gallért, kézelőt, ingmellet. Az ily fehérnemű közönséges puhagallérok mód­jára mosható, száradás után azonban is­mét visszanyeri eredeti keménységét, ru­galmasságát. 15 Már eddigelé is igyekeztek a puhagal­léroknak bizonyos tartást kölcsönözni, miely célból merevítőbetéteket helyeztek el bennük, melyeket mosásnál el kellett távolítani. E betétele nem feleltek meg, 20 mert miután a gallér csúcsaiban rendez­ték el őket, a gallérnak nem volt minde­nütt kellő tartása. Emellett körülményes volt a mosás előtti kivételük és mosás utáni behelyezésük. 25 Az új bélésanyag, az impregnál ószer tapadó volta folytán, kellő mennyiség­ben alkalmazva, jól odatapad a fehér­nemű anyagához. A találmány szerinti bélésanyag fent-30 említett három tulajdonsággal rendel­kező (vízben való oldhatatlanság, meg­lágyulás víziben, újbóli megkeményedés száradás után) impregnálószereként kü­lönösen a kereskedelmi forgalomban Mo-35 wilit néven ismeretes műgyanták és ro­konanyagok felelnek meg, mert alacsony forrpontú, szerves oldószerekben köny­nyen oldódnak és — a nedvességtarta­lomtól függetlenül — jól tapadnak. Az impregnált bélésanyag előállítása ±0 úgy történhet, hogy a szokásos bélés­anyagot, pl. ritkább szövésű pamutvász­nat (siffont), papirost vagy vékony fém­hálót oly impregnálószerrel vonjuk be, mártás, kenés vagy fecskendezés útján, 45 mely (szerves oldószerek, pl. toluol, .buta­nol, benzol, borszesz, xylol, aetherek, bu­tilaoetát stb. keverékében feloldott mov.i­litból vagy ennek emulzióiból áll. A keverékhez előnyösen lágyítószert is 50 adagolunk, pl. dibutilftalátot. Példa: 72 S r. 25°/o toluolt, 25°/o butanolt, 25°A> benzolt és 25% borszeszt tartalmazó keve­rékben 23 sr. mowilitot oldunk fel és Iá- 55 gyítószerként pl. 3°/o dibutilftalát (Pala­tinol-C-t) adunk hozzá. Aszerint, hogy a bélésanyag keménységét (merevségét) növelni vagy csökkenteni óhajtjuk, a pél­dában megadott gyanta százalékaránya 60 fokozandó, ill. csökkentendő. Az impreg­nált szövet szárításával, ill. melegítésével kiűzzük az oldószereket. A találmány szerinti anyaggal bélelt gallér, kézelő, stb., melynek külseje mi- 65 ben sem különbözik a szokásos puhagalló­roktól, bizonyos merevségeit és rugalmas­ságot mutat mindennemű betét vagy me­revítőszerv nélkül és ezt a merevséget és rugalmasságot, minden mosás után, vál- 70 tozatlanul megtartja, ill. visszanyeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom