117723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására

bekövetkezni, amelyekben :az, objektív nyílás a (14) és (15) pontok között látbató. A körpályának azok a helyei, amelyeken megvilágítás közben az objektív képe 5 van, oly negyedkör ön fekszenek, melyek szögfelezője párhuzamos a film rácslen­cséivel. A szinek jobb szétválasztása ér­dekében célszerű, ha a 'megvilágítást azokban az időszakokban szakítjuk meg, 10 amelyekben az objektív képe a (10, 11, 12), illetve (13) egyeneseken halad át. Azokat a szerkezeteket, amelyek a megvilágítást megszakítják és ismét be­iktatják, úgy képezhetjük ki, hogy a má-15 solás akkor is folyik, ha az objektív pá­lyájával szembenfekvő helyen, vagyis a (16) és (17) pontok között látható. Ez eset­ben a filmet azokban az időközökben me­nesztjük, amelyekben az objektív képe a 20 (15) és (16), illetőleg a (17) és (14) pontok között látható. A két (10) és (11) egyenes a filmek fe­lől oly nyílásszög alatt látható, amely egyenlő a ráeslemcsék nyílásszögével, te-25 hát aránylag nagy, rendszerint 1:2.5. Ha ebben az esetben a (9) kör — úgy, mint azt a 11. ábrában feltüntettük — még mindkét oldalon túlnyúlik a (10), illetve (11) egyeneseken, akkor a filmeket az ob-30 jektiv felől minden helyzetükben oly irányban látjuk, amely az objektív opti­kai tengelyével nagy szöget zár be. En­nek bizonyos körülmények között két ok­ból lehetnek káros következményei. 35 Mindenekelőtt ez eestben az objektívet a túlságosan rézsútosan beeső fénysuga­rakra kell kihasználni, úgy hogy csak nagy képszögre korrigált objektívek al­kalmazhatók, illetőleg az objektívet oly 40 hajtású fénysugarak törésére kell hasz­nálnunk, melyekre az objektívek általá­ban nem a legjobban korrigáltak. Ilyen esetben szükségképen különleges objektí­veket kell alkalmaznunk, amelyek kiilö-45 nősen a nagy hajlásszög alatt beeső fény­sugarakra korrigáltak. Ezenkívül len cser ácsos filmek másolásá­nál a legélesebb képeket akkor kapjuk, hogyha az eredeti film lencséinek púpjait 50 a másolati film lencséinek púpjaira má­soljuk és az eredeti film rétegeit a máso­laiti film rétegeire képezzük le. Ez esetben ugyanabban a metszetben, amely a rács­lencsék irányára merőleges, mint abban 55 a metszetben, amely erre az irányra merő­leges, a legjobb képeket kapjuk. Mivel az objektív nagy körön forog, úgy hat, mint igen nagy nyílású objektív és élességi mély­sége nem elegendő nagy ahhoz, hogy a lencsék púpjai és a réteg egyidejűleg le 60 gyeneik élesek. Ez a hátrány abban jelent­keznék, hogy a másolati filmen a rácslen­csékkel párhuzamos metszetben az egyik kép, amelynél az objektív a (14) és (15) pontok között halad más magasságban fe- 65 küdne, mint a rákövetkező kép, amelynél az objektív a (16) és (17) pontok között mozog. A fenti metszetben ugyanis az ob­jektív az eredeti film rétegét élesen képezi le a másolati film lencsepúpjai előtt és 70 mivel azok a sugarak, amelyek ezt a ké­pet adják a film síkjához nagy szög alatt hajlamaik, az egyik képnél a fényképészeti réteget az optimális sugárösszetartás he­lye felett, ia rákövetkező képnél ugyan- 75 ilyen mértékben e hely alatt érik és ez az eltérés el nem hanyagolható. Az ilyen módon készült másolat leadáskor a rács­lencsékre merőleges irányban ugrál. Ebből az okból azonban még nem féltét- 80 lenül keletkeznek életlen képek, mert a képélesség szempontjából csalk az objektív tényleges nyílása mérvadó, ez pedig elég kicsinyre választható. Hogy ezt a fentemlített hátrányt, mely 85 abban van, hogy a vetített kép a rácslen­csék irányával párhuzamos irányban ugrál, megszüntessük célszerű, ha a meg­világítás csak azokban az időközökben történjók, amelyekben az objektív a (14) 90 és (15) pontok között látható, míg a többi időt a film menesztésére használjuk. Ter­mészetesen ugyanezzel az eredménnyel választhatjuk a megvilágításhoz azt az időközt, amelyben az objektív a (16) és 95 071 pontok között van, míg a további időt a menesztéshez használjuk. A 12. ábra egy más megoldást mutat, amelynél az optikai eszközöket úgy ren­dezzük el, hogy a (9) kör átmérője egyenlő 100 a (10) ós (11) egyenesek egymástóli távol­ságával. Ennek a berendezésnek az az elő­nye, hogy a beeső fénykévék, amelyeket az objektív hasznosít, az objektív optikai tengelyéhez nem olyan rézsútos helyze- 105 tüek, mint a 11. ábrában feltüntetett eset­ben. A 12. ábrabeli megoldásnál1 a (9) kör egyik felét a megvilágításra, másik felér a íilm menesztésére használjuk. A megvilá­gítás történhet pl. akkor, amikor az objek- lio tív képe a körnek a (18) és (19) pontok feletti részén látható. A másolati filmre eső fénysugarak irányának azok a válto­zásai, amelyek a ráeslencsékkel párhuza­mos síkban jelentkeznek, ennél a megöl- 115 dásinál azáltal vehetők észre, hogy a sze­gélyzónáknak megfelelő képeket a beren­dezés kissé magasabbra másolja, mint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom