117684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázatok előállítására cellulózatartalmú textilanyagból álló sík alakzatokon és ilyen eljárással készült szövetek

2 117684. Egyrészt a szövet már pergamentezett he­lyei ellenállnak a zsugorítószer hatásának annyiban, hogy alig észrevehetőn húzódnak össze, míg a nempergamentezett helyek, 5 amennyiben a zsugorítószer hatásának ki­tettük azokat, 100 /o-kal, sőt többel is zsu­gorodhatnak. Másrészt a zsugorítószer a pergamentezett helyeken némi változást idézhet elő az áttetszőségben és a me-10 revségben is, míg a nempergamente­zett helyeken a zsugorítószerekkel ke­zelt szövetrészek sűrűbbnek látszanak és ennélfogva kevésbbé átlátszók. Ilymódon azáltal, hogy a zsugorítószerrel előidézelI 15 mintázat a szemme'l észlelhetően az egész szöveten át folyatódik, azonban a perga­mentezett helyeken más a jellege, mint a nempergamentezetteken. új és igen tetsze­tős hatások keletkeznek. 20 Különösen jellegzetes a hatás, ha a.z ismertetett módon kezelt szövetet még fes­téssel tovább nemesítjük. A pergaimentezés­sc'l és zsugorítással a növényi rostok feslő­dési tulajdonságai megváltoznak, leginkább 25 olyan irányban, hogy a feslékaífiinitásuk fokozódik. Ennélfogva színrc-szíii (ton sur Ion) hatásokat érhetünk el, adott esetben négyféle fokozatban, amennyiben a keze­letlen, pergamentezett, zsugorított és végül 30 az mind pergamentezőszerrel, mind zsu­gorítószerrel kezelt részek különlx)zőképen festődhetnek meg. Világos, hogy a találmány szerint a legváltozatosabb Iranszperens- és perga-35 mentes mintázatok (dessin-ek) a zsugoro­dással előállított legkülönbözőbb mintáza­tokkal kombinálhatók, különösen, ha az előbbiek az utóbbiakat kölcsönösen rész­bén fedik és így a fentebb ismertetett 40 különleges hatások keletkezésére módot ad­nak. Azonban a szövet neinzsugorodott ré­széi mindig kreponszerű vagy dudorszerű kiemelkedéseket és betűrendeseket fognak képezni, a zsugorodott részek pedig sű-45 nibbnek fognak feltűnni és így a lelölel 'hullámos öblösödései mellett még sokszerű optikai kontrasztok keletkezésére adnak alkalmat. Foganatosítási példák: 50 1. MercerizálL és fehérített gyapotfátyol­szövetet gumirezervaanv aggal nyomtatunk, azután 55 Bé°-os és 10 C° hőmérsékletű kénsavon vezetjük át kb. 7 másodpercig; ezután hidegben mossuk és kifeszítve szá-55 rítjuk. Az így kezelt szövetet újabb gumi­jnezervaanyaggal nyomtatjuk, mély az első mintázattól (dessin-től) különböző, ezzel részben egybeeső mintát ábrázol. Erre az­után a szövetei kifeszítetlen állapotban meroerizáló töménységű nátronlúggal hoz- ko zuk össze, néhány percig magára hagyjuk és forrón kimossuk. A szokásos lesavazás és mosás után a szövetet lehetőleg csekélymér­tékű kííeszílés közben, megszárítjuk. Olyan szövetet kapunk, amely nemáttetsző alapon 65 áttetsző mintával ( vagy megfordítva) van ellátva és amelyen egyrészt a nemáttetsző és nemzsugorodotl helyek, másrészt az át­tetsző helyek különböző módon dudorodó és hullámos kiemelkedése kel képeznek. 70 2. Mercerizált és fehérített gyapotfátyol­szövetet a 439719. sz. angol szabadalom­ban ismertetett eljárás szerint oly péppel nyomtatunk, amely 710 g kalciumrodaini­dot, 106 g vizet, 22 g viszkózaselyemhul- 75 ladékot és 162 g technikai tisztaságú for­maldehidet tartalmaz, azután kb. 100C°-on szárítjuk, 15 másodpercig egy 120 C°-ra felhevített koncentrált kalciumkloridolda­ton húzzuk keresztül, kimossuk és kiíe- 80 szí Ive szárítjuk. Ezután a szövetre, mint az 1. példánál, gumirezervaanyagot nyom­latunk, mercerizálóerősségű nátronlúggal zsugorítjuk, kimossuk és kikészítjük. Ha­sonló hatást érünk el, mint az 1. példánál. 85 3. Mercerizált, fehéritellen gyapotfátyol­szövetet a 794036. sz. francia szabadalom utasítása szerint oly masszával nyomta­tunk. amely 69 rész cinkkloridból, 31 rész vízből és 21 rész viszkózaselyemliulladék- 90 ból készüli. Kb. 100 Ónál való szárítás után a szövetei kimossuk és kifeszítve szá­rítjuk. Ezután a szövetre ú. n. British gum»-mel (kukorica-keményítőből pörkö­léssel készült dextrin) sűrített, kb. 32 95 Bé°os nátronlúgból készült nyomlatópép­pel az első mintával csupán részben egy­beeső mintákat nyomtatunk, a szövetet 3—10 percig lazán nyugodni hagyjuk és az elkészítést az 1. példában megadott 10 módon fejezzük be. A fenti példákból további példák vezet­hetők le olyként, hogy az egyik példa pergamentező eljárását a másik példa zsu­gorítóeljárásával tetszőleges módon kom- IC bináljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mintázatok előállítására cellu­lózatartalmú textilanyagból készült sík alakzatokon, amelyet az jellemez, hogy, ií sík alakzatot, pl. gyapotfátyolszövefeit' pergamentezett mintázatokkal és zsu­gorodott mintázatokkal látunk el, mi­mellett a mintázatok egymással és il-

Next

/
Oldalképek
Tartalom