117666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék laza faszegek egyenirányítására szegezőgépben való feldolgozásuk céljából

117666. 3 (13) karimájába kerülhetnek. A (14) adagolókerék forgatása útján a szegek a (15) szegcsatorna fölé kerülnek, úgy hogy az adagoló (17) fenéklapján lévő (16) nyílá:'. son át kiléphetnek. A (18) tokban a (15) szegcsatorna fölött alkalmazott (19) sűrített levegővezeték van, melyen bevezetett levegő a szeget a (21) talp előre megfúrt (20) lyukjába juttatja; az adagolókerék 10 egyúttal a sűrítet levegő vezérlését is végezheti. A (22) csatornán halad a szegezőgép kalapácsa, mely a (10) szeget a talpba beveri, miután előzőleg ugyanezen csatornán át a (20) lyukat azzal kifúrtuk, ló Az adagoló másik kiviteli alakját a 3. ábra szemlélteti, melynél, mint adagoló a (23) tokban ide-oda ingó (24) csúszópoía van elrendezve, mely az egyenesre-irányító (26) csatornájából a (25) kamrába 20 bevezetett szeget a (27) szegcsatornába vezeti át. A (28) sűrített levegővezeték a szeget újból a szegezőhelyre továbbítja. A 4. ábra oldalnézeti metszetben szemlélteti a szeg behatolását a (6) korong (7) 25 lyukjába. Mint látható, a csúcs, különösen a karcsú hegyű kékgyűrűsizegek csúcsa már meglehetősen dűlt helyzetben is behatol a (7) lyukba s a továbbiakban következő rázómozgás a szeget annyira fel-30 állítja, hogy az a csúcs hasábos vezetése következtében megától behatol a (7) nyílásba. Miként a (10) szeg pontozott ábrájából látható, a tompa végével a korongra ütköző szeg nem marad állva, hanem a 35 következő rázkódtatásnál el fog dűlni mindaddig, míg a további rázások folytán helyesen a csúcsával előre fog a horonyhoz érni s így a (7) lyukba be tud jutni. A (6) lyukaskorongok vastagságá-40 nak megfelelő megválasztásával módosíthatjuk a szegek könnyebb vagy nehezebb behatolását. Minél vastagabb a koszorú, annál nehezebben tudnak a szegek hegyükkel a lyukakba behatolni. 45 Hogy már elejétől ifogva hathatósan megakadályozzuk ia szegeknek az első (6) lyukaskorongba tompa szegükkel való behatolását, az egyes lyukak fölé a szegek hosszához idomuló távolságban (29) ütkö-50 zőt alkalmazunk (5. ábra), mely megakadályozza, hogy a szeg pontosan merőlegesen érkezzen a (7) lyukakra. A (29) ütköző és a (6) lyukas koszorú egymástól való távolsága valamivel kisebb legyen, mint a 55 használt szegek hossza, s a koszorú vastagságát, valamint a szegek csúcsaival a hajlását tekintetbe véve, úgy választandó meg, hogy a szegek a (29) ütköző által megszabott ferde helyzetükben, a (7) lyukakba még behatolhassanak. A (29) ütkö- 60 zőket, pl. a (4) tartány falára, illetve erre állíthatóan szerelt (30) gyűrűre erősítjük. A korong vagy lyukaskoszorú négyzetes nyílásiait úgy méretezzük, hogy a négyzetek oldalai ugyan nagyabbak legyenek a 6f> szegek metszetét képező négyzet oldalainál, ellenben kisebbek legyenek a szegek négyzetes metszeteinek átlójánál. A fel-és alámozgó rázólöketet csekélyre kell megválasztani, a szegeknek ugyanis az a 70 törekvésük, hogy ferde helyzetükből csúcsukkal a nyílásokba hatoljanak; a bádogot oly vékonyra méretezzük, hogy a behatolást megkönnyítse, ellenben elég vastag legyen, hogy megakadályozza, hogy 7.-, a szegek ferde helyzetükből a tompa végükkel hatoljanak be a nyílásokba. E méretek megfelelő megválasztása, valamint a nyílás fölött alkalmazott ütköző segítségével megbízhatóan elkerülhető, hogy 80 szeg már az első lyukaskoszorúba fordítva hatoljon be. Amennyiben véletlenül mégis előfordulna, hogy egyik merőlegesre állított szeg tompa vége találkozik a nyílá :sal, akkor annak áthatolásához még az is 85 szükséges, hogy a szeg négyzetes metszete pontosan találkozzék a nyílás négyzetével. Ha még ez a véletlen is előfordulna, akkor a szeget a már fentebb említett harmadik korong, melynek nyílásai a második- 90 hoz képest csekély mértékben el vannak forgatva, tartja fel, mert a készülék forgómozgása folytán a szegek játékuknak megfelelően egyirányban ferdén állnak s ezáltal a harmadik lyukaskoszorún nem 95 juthatnak át. Miután az első két lyukaskoszorú közel fekszik egymáshoz, végeredményben minden szeg, mely nem találja meg útját az összes lyukakon keresztül kilökődik, kivált miután elég idő áll ren- 100 delkezésre, mert hisz az összes meglévő lyukak közül csak egynek kell a szegét leadnia, mégpedig annak, mely a forgómozgást nem követő alsó fenékkorong nyílása fölé kerül. Ügyelni kell azonban 105 arra, hogy a szegeik adagolása a készülékbe megfelelő határok közt mozogjon, mert túlnagy mennyiségek adagolása mell o tt a szegek egymást a kadályozzák a Megyenesedésben és behatolásban. 110 A szegek továbbszállítása már a fenfiklap nyílásából való kilépési helyzetükből történhet, miután a szegek mindig a továbbmozdulás vagy löketváltozás pillanatában lökődnek "lúl 115 ki s így adagolócsatornába juthatnak, különösen gyorsmozgású szegezőgépeknél megbízhatóbb, ha közvetve