117666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék laza faszegek egyenirányítására szegezőgépben való feldolgozásuk céljából

117666. 3 (13) karimájába kerülhetnek. A (14) ada­golókerék forgatása útján a szegek a (15) szegcsatorna fölé kerülnek, úgy hogy az adagoló (17) fenéklapján lévő (16) nyílá­:'. son át kiléphetnek. A (18) tokban a (15) szegcsatorna fölött alkalmazott (19) sűrí­tett levegővezeték van, melyen bevezetett levegő a szeget a (21) talp előre megfúrt (20) lyukjába juttatja; az adagolókerék 10 egyúttal a sűrítet levegő vezérlését is vé­gezheti. A (22) csatornán halad a szegező­gép kalapácsa, mely a (10) szeget a talpba beveri, miután előzőleg ugyanezen csator­nán át a (20) lyukat azzal kifúrtuk, ló Az adagoló másik kiviteli alakját a 3. ábra szemlélteti, melynél, mint adagoló a (23) tokban ide-oda ingó (24) csúszópoía van elrendezve, mely az egyenesre-irá­nyító (26) csatornájából a (25) kamrába 20 bevezetett szeget a (27) szegcsatornába ve­zeti át. A (28) sűrített levegővezeték a sze­get újból a szegezőhelyre továbbítja. A 4. ábra oldalnézeti metszetben szem­lélteti a szeg behatolását a (6) korong (7) 25 lyukjába. Mint látható, a csúcs, különösen a karcsú hegyű kékgyűrűsizegek csúcsa már meglehetősen dűlt helyzetben is beha­tol a (7) lyukba s a továbbiakban követ­kező rázómozgás a szeget annyira fel-30 állítja, hogy az a csúcs hasábos vezetése következtében megától behatol a (7) nyí­lásba. Miként a (10) szeg pontozott ábrá­jából látható, a tompa végével a korongra ütköző szeg nem marad állva, hanem a 35 következő rázkódtatásnál el fog dűlni mindaddig, míg a további rázások foly­tán helyesen a csúcsával előre fog a horonyhoz érni s így a (7) lyukba be tud jutni. A (6) lyukaskorongok vastagságá-40 nak megfelelő megválasztásával módosít­hatjuk a szegek könnyebb vagy nehezebb behatolását. Minél vastagabb a koszorú, annál nehezebben tudnak a szegek he­gyükkel a lyukakba behatolni. 45 Hogy már elejétől ifogva hathatósan megakadályozzuk ia szegeknek az első (6) lyukaskorongba tompa szegükkel való be­hatolását, az egyes lyukak fölé a szegek hosszához idomuló távolságban (29) ütkö-50 zőt alkalmazunk (5. ábra), mely megaka­dályozza, hogy a szeg pontosan merőlege­sen érkezzen a (7) lyukakra. A (29) ütköző és a (6) lyukas koszorú egymástól való tá­volsága valamivel kisebb legyen, mint a 55 használt szegek hossza, s a koszorú vas­tagságát, valamint a szegek csúcsaival a hajlását tekintetbe véve, úgy választandó meg, hogy a szegek a (29) ütköző által megszabott ferde helyzetükben, a (7) lyu­kakba még behatolhassanak. A (29) ütkö- 60 zőket, pl. a (4) tartány falára, illetve erre állíthatóan szerelt (30) gyűrűre erősítjük. A korong vagy lyukaskoszorú négyzetes nyílásiait úgy méretezzük, hogy a négyze­tek oldalai ugyan nagyabbak legyenek a 6f> szegek metszetét képező négyzet oldalai­nál, ellenben kisebbek legyenek a szegek négyzetes metszeteinek átlójánál. A fel-és alámozgó rázólöketet csekélyre kell megválasztani, a szegeknek ugyanis az a 70 törekvésük, hogy ferde helyzetükből csú­csukkal a nyílásokba hatoljanak; a bádo­got oly vékonyra méretezzük, hogy a be­hatolást megkönnyítse, ellenben elég vas­tag legyen, hogy megakadályozza, hogy 7.-, a szegek ferde helyzetükből a tompa vé­gükkel hatoljanak be a nyílásokba. E mé­retek megfelelő megválasztása, valamint a nyílás fölött alkalmazott ütköző segítsé­gével megbízhatóan elkerülhető, hogy 80 szeg már az első lyukaskoszorúba fordítva hatoljon be. Amennyiben véletlenül mégis előfordulna, hogy egyik merőlegesre állí­tott szeg tompa vége találkozik a nyílá :­sal, akkor annak áthatolásához még az is 85 szükséges, hogy a szeg négyzetes metszete pontosan találkozzék a nyílás négyzetével. Ha még ez a véletlen is előfordulna, akkor a szeget a már fentebb említett harmadik korong, melynek nyílásai a második- 90 hoz képest csekély mértékben el vannak forgatva, tartja fel, mert a készülék forgó­mozgása folytán a szegek játékuknak megfelelően egyirányban ferdén állnak s ezáltal a harmadik lyukaskoszorún nem 95 juthatnak át. Miután az első két lyukas­koszorú közel fekszik egymáshoz, végered­ményben minden szeg, mely nem találja meg útját az összes lyukakon keresztül kilökődik, kivált miután elég idő áll ren- 100 delkezésre, mert hisz az összes meglévő lyukak közül csak egynek kell a szegét leadnia, mégpedig annak, mely a forgó­mozgást nem követő alsó fenékkorong nyí­lása fölé kerül. Ügyelni kell azonban 105 arra, hogy a szegeik adagolása a készü­lékbe megfelelő határok közt mozogjon, mert túlnagy mennyiségek adagolása mell o tt a szegek egymást a kadályozzák a Megyenesedésben és behatolásban. 110 A szegek továbbszállítása már a fe­nfiklap nyílásából való kilépési helyze­tükből történhet, miután a szegek min­dig a továbbmozdulás vagy löket­változás pillanatában lökődnek "lúl 115 ki s így adagolócsatornába juthat­nak, különösen gyorsmozgású szege­zőgépeknél megbízhatóbb, ha közvetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom