117636. lajstromszámú szabadalom • Szerelékek fémtartalmú oldatok nedves elektroliziséhez, valamint eljárás az elektrolizis foganatosítására ilyen szerelékek alkalmazásakor

A találmányt sokféle elektrolitcellánál alkalmazhatjuk. A rajz példaképen olyan (10) cellákat szemléltet, amelyek (11) falakból és (12) fenékből állnak (1. és 5 ábra). A (10) cellán hosszirányban végighaladó forgatható (13) tengely több (14) kart hord. A (10) cella (11) oldalfalaiban az 1. ábra szerint (15) hornyok vannak. A (10) cella a (16) elektrolitot tartal-10 mazza, mely a (10) cellát előre megszabott színvonalig tölti meg. Az elektrolitot a szükséges elektrokémiai reakció jellegével összhangban választjuk meg. így pl. az dúsított fényképészeti rögzítő fürdőből áll. 15 Az elektrolitba merülő (17) katód villamos energiaforrással áll öszeköttetcsben, úgyhogy a lecsapást előidéző áram a. nem ábrázolt anódtól a (16) elektroliton át a (17) katódhoz folyik. Ez az áram a (17) 20 katódon ismert módon fémlecsapódást idéz elő. A (17) katód oldalszéleinek felső része a (10) cella (11) oldalfalainak {15) hornyaiba illik. A (17) katód oldalszélei a (16) 25 elektrolit felszíne fölötti helytől kezdődőleg a (18) vonal szerint a faltól beljebb, a cella (11) oldalfalaitól és a (15) hornyoktól bizonyos távolságban haladnak. A (17) katód oldalszélein további (19) bevágások 30 vannak ott, ahol a (17) katód és a (10) cellának oldalfalai, illetve feneke közötti kapcsolatokat kell létesíteni. E kapcsolatokat különböző alakban valósíthatjuk meg. Előnyösnek mutatkoz-35 tak e célra a (2-0", lábak, melyeket a (17) katóddal a (17) bevágásokban kötünk össze. A kapcsolatot, mely a ikatódot a cellában alátámasztja, a (21) lábak létesítik, melyeket a (17) katód alsó széléhez kötünk 40 és amelyek egy-egy (22) horonyba illenek. E hornyok a (10) cella (12) fenekére helyezett (23) tartótömbök felső szélei mentén haladnak. Az elektrolízisen kiesapás foganatosítá-45 sánál uralkodó viszonyok között természetes törekvés mutatkozik olyan önkéntes íemíecsapódáshoz, melynél a fém a (17) katódtói kiindulva a (20, 21) lábrészeken át, a (10) cella falai, mentén, az 50 anódig terjed. Mint már említettük, ilyen csapadék a cellában rövid idő alatt rövidzárlatot idézhet elő. A találmány szerint a katód és a cella közé olyan közbenső szervet helyezünk, 55 illetve ágyazunk, amely a csapadék menynyiségét e kapcsolat szomszédságában a legkisebbre csökkenti. Ilyen közbenső szerv a köpenyszerű (24) darab, melyet a 2. ábra nagyobb léptékben tüntet fel. E (24) szerv alsó (25) része a (20, 21) lá- 60 bak vagy támaszok végét a (11) oldalfalak (15) hornyaiban, illetve a (23) támasztömbök (22) hornyaiban körülfogja (1. ábra). A (24) szervnek, továbbá köpenyszerű (26) része van (2. ábra), mely a (25) résztől 65 kifelé bővül és a (17) katód széleihez érő (20, 21) lábrészeket (1. ábra) körülveszi. A (24) szervet, mint már említettük, erős szigetelőanyagból, pl. üvegből, celluloidból, keménygumiból, műgyantáiból vagy 70 más eleiéből készíthetjük. A lecsapást okozó áram tekervényes útja a cella és a katódhoz vezető kapcsolat mentén késlelteti ezen az úton a fém önkéntes szaporodását és így csökkenti a 75 rövidzárlat veszélyét. A (24) szervet hajlékony szigetelőanyagból, így pl. gumiból is készíthetjük. A (24) szerv ilyen összetétele különösen olyan cellákban hasznos, amelyekben kavarókra van szükség, mert 86 ekkor az elektrolit mozgása a (24) Védőszerv köpenyszerű (26) részének (2. ábra) rezgését okozza és a (24) szerv felületén képződött fémcsapadék letörését eredményezi. Ennél a megoldásnál a katódvédő 85 használata folytán egyúttal a katódágyazat öntisztítását is biztosítjuk. Már említettük, hogy a (17) katódot (1. ábra) ágyazó szerelékek, melyeket az 1. és 2. ábrán a harangalakú (26) köpeny- 90 részes (24) szervek képviselnek, a fémek a katódtól kiinduló, nem kívánatos növekedését csökkentik azzal, hogy a csapadék útját a katód és az anód között megnövelik, vagy hogy a villanyáram útját 95 hosszabbítják' meg azon a helyen, amelyen a nem kívánatos csapadék rendszerint legelőször kezd képződni, vagy végül azzal, hogy a csapadék olyan, vezetését teszik lehetővé, hogy az elein te nem a 100 (17) katódnak a falakkal érintkező szJélein keletkezik. A csapadék képződése a (20, 22) lábaknál is csökken vagy teljesen megszűnik, úgyhogy az a. körzet, amelyben kedvezőtlen viszonyok vannak, a le- 105 liető legkisebbre csökken. Végül minden mégis fellépő ellenállás önműködően megszűnik azáltal, hogy a (26) köpenyrészt mozgékonnyá tesszük és pl. az elektrolit mozgatásával úgy mozgatjuk, hogy a (24) 110 szerven képződhető minden csapadék letörik. A katódlemezt az elektrolitcellában ágyazó szerelékek egy további megoldását a 3. ós 4. ábra tünteti fel. Itt a (27) 115 katód oldalszéleit teljes hosszukban a (11) oldalfalak (15) hornyaiba süllyesztjük. A (27) katód oldalszélei ós a (15) horony