117635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított burgonya előállítására

Megjeleni 1938. évi január hó 15-én. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117635. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — K. 13556. ALAPSZÁM. Eljárás szárított burgonya előállítására. Dr. ing-. Koeniger Walter, megyűetemi tanár, Berlin. A bejelentés napja 1936. évi július hó 10-ike. Régi feladat, hogy ama réven hárítsuk el a burgonya raktározásából eredő és a termésnek mintegy 10°/o-ára rugó veszteségeket, hogy változás nélkül eltartható áruvá 5 alakítsuk át a friss burgonyát. Emberi táplálkozásra azért nem lehetett eddig nagy tömegben szárítaná a burgonyát, mert gépi és kézi feldolgozáskor a burgonyának közel 40°/o-a, számos burgo-10 nyat'ajtánál azonban 50%-nál is több, mint melléktermék adódott, amit eddig csupán abrakul, pl. sertések moslékául lehetett felhasználni. A találmány kiküszöböli e hátrányt, 15 amennyiben nem csupán a burgonya belső részeit, hanem a feldolgozáskor hulladékul adódó külső részeket is folyton tartó termékké változtatja, még pedig többnyire gépi, adott esetben pedig hevítéses szárí-20 tással. Míg a héjától, a szemektől és egyéb rosszaíbb minőségű külső rétegektől megszabadított belső részeket eddig forró levegővel vagy forró gőzzel, aránylag alacsony hőmérsékleteken,, szárítóberendezésekbeto 25 szárították, pl. csatornás vagy szalagos szárítóban, addig a találmány értelmében a külső részeket is tartós termékké változtatjuk, még pedig megelőző aprítás és sajtolás után, többnyire a belső részek szárí-90 tásakor alkalmazott hőmérsékleteknél magasabb hőfokokon való szárítással, amit pl. szárítóhengerekkel eszközlünk. Ily módon az üzem gazdaságossá válik. Az étkezési burgonya előállításához való 35 belső részeket, színűk megőrzése, vagyis az oxidáló fermentek elroncsolása végeit, a levegőtől elzártan, hőkezelésnek vetjük alá, míg a világos szín megtartása az állati táplálékul szánt külső részekre nézve közömbös. Hogy azonban maradéktalanul 40 hasznosíthassuk a külső részeket, elkülönítjük a reszelt héj, szemek stb. sajtolásakor kapott lé értékes alkatrészeit és a többi kisajtolt anyaggal egyetemben dolgozzuk fel azokat tovább, pl. szárítjuk. 45 Az étkezési részek hőkezelése, az új eljárás szerint, célszerűen úgy történik, hogy sózott vízben főzzük a burgonyának aprított belső részeit. A főzést követően hideg vízzel kell tovább kezelnünk az aprított 50 anyagot. Ezért a főzőből gyors, rövid hűtés végett, hideg vizes üstbe juttatjuk az anyagot. Ez azonban ilyenkor aránylag sok felületi vizet szív fel, amit azután járulékosan kell elgőzölögtetnünk a főzőben. 55 A találmány értelmében zuhannyal, fúvókával vagy egyéb szóróval hideg vizet fecskendezünk a burgonyaszeletekre és a gyors hűtés után a szárítókészülékben szárítjuk azokat. 60 Olyként is eljárhatunk, hogy sózatlan vízben főzzük az aprított belső részeket, azután sós hideg vízzel fecskendezzük le azokat, mimellett célszerűen körfolyamban visszaszivattyúzzuk a lefolyó sós vizet. Ily 65 módon ismételten hasznosítjuk a sós vizet és csökkentjük a főző előállítási költségeit is, mert nem kell azt most a sós vízzel előidézett korrózió ellen méreteznünk. Előnyösen aközben feskendezzük az 70 aprított burgonyát, miközben a főzőből a szárítóba visszük át azt. Ez útvonalon célszerűen lyuggatott .szárítókészülékeket,, pl. serlegláncot vagy szállítószalagot alkalmazunk. A lyuggatott részeken át azután vizeit 75 csurgatunk le a pépből. Evvel meggyorsít-