117596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lepárolható széntartalmu anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére
székként, 'katalizátor-anyagok hordozóiként, katalizátor-anyagok higítói- (elosztói-)ként, vagy egyéb módon katalizátorokban, vagy önmagukat mint katalizátoo rokat alkalmazzuk. Különösen előnyösnek bizonyult a fentismertetett módon fluorral, hidrogénfluoriddal, vagy hasonló hatású fluorvegyületekkel aktivált szilíciumtartalmú anyagokat 10 és leginkább a fehérítőföldekeit a találmány szerinti (hidrogénező) eljárásban katalizátor-anyagok hordozóiként vagy higítói- (elosztói )-ként vagy ka Lalizátoraikatrészként használni, minthogy ily módon 15 igen olcsó és még nagy aktivitású katalizátorokat kapunk. Az említett szili ch i rn v egy ü I ele ke L tartalmazó anyagokat a találmány szerinti aktiválás útján ismert módon impregnálhat-20 hatjuk valamely kalalitosan aktív vegyülettel, például a periódusos rendszer 4—8 csoportjaiba tartozó fémnek, így pl. molibdénnek, wolframnak, krómnak, vanádiumnaik, cinknek, óinnak, titánnak, mangán-25 nak, vasnak, kohaltnak vagy nikkelnek vegyületével. Az említett fémek alkalmas vegyületei pl. a tic-sók, nitrátok, oxidok, karbonátok, foszfátok, szulfátok, kromátok, oxalátok, molibdátok, wolframátok és ha-30 sorilók, melyeket vizes vagy szerves folyadékban oldhatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy az aktivált hordozó jelenlétében fémvegyületet csapunk ki valamely fém só oldatából, pl. vasszulfidot csaphatunk ki 35 vasszulfátoldalokból, ammoniumszulfid, vagy vaskromátot ammoniumkromát segélyével. Ugy is eljárhatunk, hogy a katalitos anyagot ennek valamely kolloidos old il -láitól a találmány szerinti kezelésnek alá-40 vetett hordozó segélyével ez utóbbira adszorbealtátjuk. Eljárhatunk továbbá úgy is — ahol ez megfelelőbbnek mutatkozik — hogy a katalitos hatású anyagot először visszük rá a hordozóra és azután az így 45 kapott katalizátort vetjük alá a találmány szerinti aktiváló kezelésnek. A fluorral, hi drogé níluoridda 1 vagy hasonlókkal történő kezelés útján aktivált anyagot, hidrogénnel, halogénhidrogének-50 kel vagy kénhidrogénnel való magasabb hőmérsékleten foganatosított utókezelésnek vethetjük alá. Ilyen utókezelés pl. előnyös lehet olyan esetekben, midőn a hidrogénfluoriddal vagy hasonlóval való 55 aktiválást csak azután foganatosítottuk, midőn a katalitos hatású anyag már a hordozóra felvitetett. Oly esetekben is, mikor valamely rákövetkező, pl. vízzel történő mosási művelet következtében a találmány szerinti tökéletesített katalizátor 60 hatékonysága csökkent, kívánatos a kimosott anyagokat az említett katalitos hatékonyság helyreállítását eredményező kezelésnek, pl. a bekezdés elején ismertetett utókezelésnek alávetni. így pl. fémszál- 65 fidokat tartalmazó kimosott aktivált anyagokat magasabb hőmérsékleten és célszerűen nyomás alatt foganatosított kénhidrogénnel vagy hasonló szulfidképzőszerrel való kezelésnek vethetünk alá. 70 A találmány szerint előállított katalizátorokkal elért nagy előny abban van, hogy igen csekély mennyiségű, a fluorral, hidrogénfluoriddal vagy hasonló fluorvegyülettel való kezelés útján aktivált hor- 75 dozón vagy elosztón vagy katalizátoralkatrészen elhelyezett nagy katalitos aktivitású fémvegyület vagy fém gyakorlatilag ugyanazokat az eredményeket adja, mint ugyanebből a fémvegyületből vagy fémből egy 80 nagy mennyiség és így a katalizátor árában tekintélyes megtakarítást érünk el. így ipill. fluorral kezelt és kb. 10% wolframszulfiddal' ellátott fehérítőföldnek ugyanaz az aktivitása, mint kb. tízszer akkora 85 mennyiségű wolframszulfidnak önmagában. Ha az említett katalizátorokkal középolajokat roncsoló hidrogénezés útján benzinekké alakítunk át, nagy oktánszámú terméket kapunk, mimellelt a gázalakú 90 szénhidrogének képződése igen csekély és a találmány az említett kezelés tekintetében különösen előnyös. A találmány szerinti katalizátorok előnyei különösen szembetűnőek, ha azokat a reakcióedényben 95 helytállóan elrendezve használjuk és a reagálandó anyagokat felettük elvezetjük, de alkalmazhatjuk az említett katalizátorokat úgy is, hogy azokat a reagáló anyagokban finoman eloszlatjuk. 100 Olyan folyékony kiindulási anyagoknál, amelyek a katalizátorokon lerakódásokat idézhetnek elő, mint pl. szilárd széntartalmú anyagokból roncsoló hidrogénezés. alacsony hőmérsékleten való karbonizálás, 105 kokszolás vagy extrahálás útján kapott hidrogénben szegény olajoknál vagy ezek lepárlási termékeinél és különösen oxigént tartalmazó olajoknál, mint pl. fenolitartalmú kátrányfrakcióknál, előnyös, ha úgy no járunk el, hogy a kiindulási anyagokat először hidrogénező gázokkal együtt nyomás alatt és 220—480 C°-ig terjedő hőmérsékleteken, erős hidrogénező hatású katalizátorok, különösen nehéz fémszulfidok 115 felett vezetjük el és csak ezután vetjük alá az így kezelt kiindulási anyagokat, célszerűen az összes bennük foglalt alacso-