117596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lepárolható széntartalmu anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelésére

székként, 'katalizátor-anyagok hordozói­ként, katalizátor-anyagok higítói- (elosz­tói-)ként, vagy egyéb módon katalizáto­rokban, vagy önmagukat mint katalizáto­o rokat alkalmazzuk. Különösen előnyösnek bizonyult a fent­ismertetett módon fluorral, hidrogénfluorid­dal, vagy hasonló hatású fluorvegyületek­kel aktivált szilíciumtartalmú anyagokat 10 és leginkább a fehérítőföldekeit a talál­mány szerinti (hidrogénező) eljárásban ka­talizátor-anyagok hordozóiként vagy higí­tói- (elosztói )-ként vagy ka Lalizátoraikat­részként használni, minthogy ily módon 15 igen olcsó és még nagy aktivitású kata­lizátorokat kapunk. Az említett szili ch i rn v egy ü I ele ke L tartal­mazó anyagokat a találmány szerinti akti­válás útján ismert módon impregnálhat-20 hatjuk valamely kalalitosan aktív vegyü­lettel, például a periódusos rendszer 4—8 csoportjaiba tartozó fémnek, így pl. mo­libdénnek, wolframnak, krómnak, vanádi­umnaik, cinknek, óinnak, titánnak, mangán-25 nak, vasnak, kohaltnak vagy nikkelnek ve­gyületével. Az említett fémek alkalmas vegyületei pl. a tic-sók, nitrátok, oxidok, karbonátok, foszfátok, szulfátok, kromátok, oxalátok, molibdátok, wolframátok és ha-30 sorilók, melyeket vizes vagy szerves fo­lyadékban oldhatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy az aktivált hordozó jelenlétében fém­vegyületet csapunk ki valamely fém só ol­datából, pl. vasszulfidot csaphatunk ki 35 vasszulfátoldalokból, ammoniumszulfid, vagy vaskromátot ammoniumkromát segé­lyével. Ugy is eljárhatunk, hogy a katali­tos anyagot ennek valamely kolloidos old il -láitól a találmány szerinti kezelésnek alá-40 vetett hordozó segélyével ez utóbbira ad­szorbealtátjuk. Eljárhatunk továbbá úgy is — ahol ez megfelelőbbnek mutatkozik — hogy a katalitos hatású anyagot először visszük rá a hordozóra és azután az így 45 kapott katalizátort vetjük alá a találmány szerinti aktiváló kezelésnek. A fluorral, hi drogé níluoridda 1 vagy ha­sonlókkal történő kezelés útján aktivált anyagot, hidrogénnel, halogénhidrogének-50 kel vagy kénhidrogénnel való magasabb hőmérsékleten foganatosított utókezelés­nek vethetjük alá. Ilyen utókezelés pl. előnyös lehet olyan esetekben, midőn a hidrogénfluoriddal vagy hasonlóval való 55 aktiválást csak azután foganatosítottuk, midőn a katalitos hatású anyag már a hordozóra felvitetett. Oly esetekben is, mi­kor valamely rákövetkező, pl. vízzel tör­ténő mosási művelet következtében a ta­lálmány szerinti tökéletesített katalizátor 60 hatékonysága csökkent, kívánatos a kimo­sott anyagokat az említett katalitos haté­konyság helyreállítását eredményező keze­lésnek, pl. a bekezdés elején ismertetett utókezelésnek alávetni. így pl. fémszál- 65 fidokat tartalmazó kimosott aktivált anya­gokat magasabb hőmérsékleten és cél­szerűen nyomás alatt foganatosított kén­hidrogénnel vagy hasonló szulfidképző­szerrel való kezelésnek vethetünk alá. 70 A találmány szerint előállított katali­zátorokkal elért nagy előny abban van, hogy igen csekély mennyiségű, a fluorral, hidrogénfluoriddal vagy hasonló fluor­vegyülettel való kezelés útján aktivált hor- 75 dozón vagy elosztón vagy katalizátoralkat­részen elhelyezett nagy katalitos aktivitású fémvegyület vagy fém gyakorlatilag ugyan­azokat az eredményeket adja, mint ugyan­ebből a fémvegyületből vagy fémből egy 80 nagy mennyiség és így a katalizátor árá­ban tekintélyes megtakarítást érünk el. így ipill. fluorral kezelt és kb. 10% wolfram­szulfiddal' ellátott fehérítőföldnek ugyanaz az aktivitása, mint kb. tízszer akkora 85 mennyiségű wolframszulfidnak önmagá­ban. Ha az említett katalizátorokkal közép­olajokat roncsoló hidrogénezés útján ben­zinekké alakítunk át, nagy oktánszámú terméket kapunk, mimellelt a gázalakú 90 szénhidrogének képződése igen csekély és a találmány az említett kezelés tekinteté­ben különösen előnyös. A találmány sze­rinti katalizátorok előnyei különösen szem­betűnőek, ha azokat a reakcióedényben 95 helytállóan elrendezve használjuk és a reagálandó anyagokat felettük elvezetjük, de alkalmazhatjuk az említett katalizátoro­kat úgy is, hogy azokat a reagáló anyagok­ban finoman eloszlatjuk. 100 Olyan folyékony kiindulási anyagoknál, amelyek a katalizátorokon lerakódásokat idézhetnek elő, mint pl. szilárd széntar­talmú anyagokból roncsoló hidrogénezés. alacsony hőmérsékleten való karbonizálás, 105 kokszolás vagy extrahálás útján kapott hidrogénben szegény olajoknál vagy ezek lepárlási termékeinél és különösen oxigént tartalmazó olajoknál, mint pl. fenolitar­talmú kátrányfrakcióknál, előnyös, ha úgy no járunk el, hogy a kiindulási anyagokat először hidrogénező gázokkal együtt nyo­más alatt és 220—480 C°-ig terjedő hő­mérsékleteken, erős hidrogénező hatású ka­talizátorok, különösen nehéz fémszulfidok 115 felett vezetjük el és csak ezután vetjük alá az így kezelt kiindulási anyagokat, cél­szerűen az összes bennük foglalt alacso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom