117592. lajstromszámú szabadalom • Útburkolat, valamint hozzávaló vaselemek

M A 6 FA R KTRÁLYT SZA BADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117592. SZÁM. VTII/i. OSZTÁLY. — S. 16773. ALAPSZÁM. Útburkolat, valamint hozzávaló vaselemek. Sírifier Béla részvénytársasági igazgató Budapest. A bejelentés napja 1937. évi február hó 25-ike. A találmány vasfegyverzetű burkolat, valamint ehhez való, sajátos alakítású, egy enes, görbe vagy törtvonal alakú vasrúd, különféle közlekedési úttestek (pl. városi 6 és országutak, járdák, udvarok stb.) léte­sítésére. Tekintettel egyfelől a vas igen nagy tartósságára, másfelől arra a lehető­ségre, hogy vasrészeket az egyszerűség ha­tárait túl nem lépő alakítás és nagy tömeg-10 ben való gyártás esetén útburkolatok célr jaira is aránylag olcsón lehetne előállí­tani, vasfegyverzetű útburkolatok létesíté­sére már többféle javaslattal éltek. Ezek fő­leg két csoportra oszthatók: az egyiknél az 15 út hosszirányára merőleges vagy ferde irányban, közök meghagyásával, az út egész szélességére kiterjedő, egymással párhuza­mos, a vasgerendákhoz hasonló szelvényű vaselemeket ágyazták az út alépítményébe, 20 a másik csoport szerint pedig méhsejtsze­rűen egymásmellé sorakozó, pl. hatszög­letű cellákból álló rostélyrészekből össze­tett vasfegyverzetet alkalmaztak. Az első csoport szerinti útburkolatok vas-25 gerendaszerű fegyverzetrészeinek előállí­tása, noha vasanyagról van szó, a többé­kevésbé bonyolult szelvény és nagy hosz­szúság miatt, még mindig költséges volt és azonkívül a szerkezet nagyobb oldal-30 irányú igénybevételeknek nem tudott kellő­képpen ellenállni és a vaselemek kidölését sok esetben nem lehetett elkerülni vagyis a szerkezet nem volt minden esetben eléggé állékony. 35 A második csoporthoz tartozó vasfegy­verzetek bizonyos tekintetben előnyösek voltak ugyan, amennyiben a felületi ki­terjedés tekintetében bizonyos anyagmeg­takarítással jártak (minthogy egy felület bekerítésénél az egymás mellé helyezhető, 40 mértani alakzatok közül a hatszögnek vam a legkisebb kerülete), azonban oly, egymás^ hoz csatlakozó rácsos vagy rostélyszerű részek készítése, melyek minidegyike nagy­számú összefüggő cellákból állott, meg- 45 lehetősen költséges volt és azonkívül ezek­nek a rostélyoknak az elhelyezése is arány­lag nagy nehézségeket okozott. Ezeken a hátrányokon kívül valameny­nyi eddigi út-vasfegyverzet közös hátránya 50 az volt, hogy még oly útjavítások esetén is, melyeknél az úttest kisebb sérülése foly­tán csak aránylag kis részek pótlása lett volna szükséges, az elsősorban említett cso­portnál az egész vastartót, a másik cso- 55 porrtnál pedig az egész rostélyrészt fel kellett szedni. A találmány szerinti útburkolatot, mely mindezeket a hátrányokat hatásossá ki­küszöböli és amely tetemes ágyazóanyag 60 (pl. beton)- és vasanyag-megtakarítással az eddigieket jóval felülmúló, igen nagy tar­tósságú útburkolat létesítését teszi lehe­tővé, elsősorban oly vasfegyverzet jellemzi, mely az út hosszirányában egymás mellett, 65 közök meghagyásával ágyazott, oly elem­csoportokból áll, melyek mindegyike rúdi­alakú vaselemeknek zeg-zugos (pl. par­kettaszerű) vagy görbevonalalakú, egymás^ sal oldhatóan kapcsolódó részekből ösz- 70 szetett sokasága. A zug-zugos alakzat a különböző irányú igénybevételek felvéte­lére alkalmas. Egyébként az imént, rövi­den, jellemzett megoldás keretén belül a vaselemek alakítása és összeállítása sok- 75 féleképen foganatosítható. így pl. két, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom