117587. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117587. SZÁM. Jl/h. OSZTÁLY. — M. 11024. ALAPSZÁM. Hőkicserélő. Gesellsehaft für la Mont-Kessel und Kraftwirtschatt m. b. H. voruials Technische Zentrale Dr. Herpen G. m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi májas hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 6-ika. A találmány hőkicserélő, kiváltképpen folyadékok előmelegítésére való hőkicse­rélő. Uy hőkicserélők gyakran készülnek olyan csövekből, melyeknek fűtési felületét 5 bordákkal, tűkkel vagy effélékkel növelik. Ezeknek az előmelegí tőknek a hotelje­sítményét utóbbi időben lényegesen növel­ték és pedig egyrészt a hőkicserélő felüle­tek előnyösebb kialakításával, másrészt a 10 cső belvilágának csökkentésével. Mindkét rendszabálynak azonban az volt a hát­ránya, hogy az előmelegítő csöveiben a fo­lyadék elosztásánál nehézségek mutatkoz­tak, mert a fűtőfelületeknek lényegesen 15 nagyobb hőfelvétele folytán a hőt leadó anyag áramlásában fellépő legkisebb sza­bálytalanság esetén a hőfelvétel oly egyen­lőtlenné válik, hogy eg'yes csövekben gőz­képződés veszélye fenyeget. Gőzképződés-20 nél keletkező nagy ellenállás viszont a fo­lyadéknak ,az illető csövön való átáram­lását nagy mértékben zavarja, esetleg meg is gátolja. E veszély annál könnyebben bekövetkezhetik, mert ma arra törek-25 szünk, hogy a folyadékot az előmelegítő­ben lehetőleg forrpontjáig hevítsük. Ha a felületet tettemesen növeljük, amit főleg a bordák és a csövek szaporításával és szorosabb elrendezésével érünk el, elő-30 fordulhat, hogy a fűtőfelület egyes szaka szait, pl. korom vagy szállóhamú borítja. Ekkor a többi fűtőfelületszakasznak kell a hőteljesítmény főrészét átvennie, amiáltal azok annyira meg lesznek terhelve, hogy a 35 jó elosztás már nincs biztosítva. A hátrányok elkerülése végett a talál­mány szerint az egyenletes elosztás céljá­ból az előmelegítő csövei elé a munkaköze­get fojtó, gőztermelőberendezéseknél hasz­náltakhoz hasonló, szerveket alkalmazunk. «) Hogy az elosztás változtatását előidéző befolyások ellen biztosítva legyünk, cél­szerű, ha a fúvókát úgy méretezzük, hogy kisebb legyen, mint ]/ 47 e _ szorozva a cső keresztmetszetével, ahol (d) a cső bel- 45 világának átmérője, (1) pedig a cső teljes hossza méterben kifejezve. Ez az adat na­gyobb hosszúságú, azaz több méter hosszú csövekre érvényes, mint aminők a gyakor­latban modern előmelegítőknél tekintetbe 50 jöhetnek. A találmányt az 1—4. ábrákon szemlél­tetett példakénti kivitel kapcsán részlete­sebben megmagyarázzuk. Az 1. és 2. ábra hőkicserélőberendezés oldal, 55 illetve elölnézete. A 3. ábra elosztófúvókát a 4. ábra pedig a keresztmetszetet csök­kentő, fojtóberendezés további kivitelét metszetben mutatja. 60 Az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésnél nem ábrázolt tápszivattyú nyomja a táp­folyadékot az (1) vezetéken át a (2) elosz­tóba. A (2) elosztóhoz (3) csőtoldattal csat­lakoznak a csövek. A (4) elösztófúvókák 65 a (2) elosztóban vannak elhelyezve; cél­szerűen minden elágazó cső előtt egy-egy fúvóka fekszik. A folyadék útját az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom