117583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos feszültségeknek fényképészeti feljegyzésére Lénárd-sugarak segélyével

MA8YAR KIRÁLYI #E£j'lr SEABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 117583. SZÁM. Vll/d. (IX/f.) OSZTÁLY. — I. 3610. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés villamos feszültségeknek fényképészeti feljegyzésére Lénárd-sugarak segélyével. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Újpest. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 2-ika. A találmány eljárás és berendezés vál­tozó villamos feszültségeknek, vagy ilye­nekké átalakítható tüneményeknek, pl. hangoknak vagy képeknek, fényképészeti 5 feljegyzésére Lénápd-sngarak segélyével. Je­len leírásban és igényekben a szokásos nyelvhasználattal egyezően Lénárd-sugia­raknák nevezzük az olyan katódsugara­kat, amelyeket az előállításukra való ki-10 sütőcsőből az úgynevezett Lénárd-féle ab­lakon, azaz vékony, katódsugarakat át­eresztő hártyán keresztül a csőben ural­kodónál nagyobb nyomású térbe, pl. a szabad légkörbe vezettünk ki. 15 A Lénárd-sugarak fényképező hatását már felhasználták változó villamos feszült­ségek időgörbéjének — oszcillogrammok­nak — feljegyzésére. Az e célra használt csövet szokatlanul nagy, kb. 30 x 40 mm 20 nagyságú négyszögletes Lénárd-ablakkal látták el; az oszcillogrammot a szokásos módon, a katódsugaraknak két, egymásra merőleges irányban való eltérítésével hoz­ták létre és az ablak előtt elhelyezett fény-25 képezőlemezre vették fel. Ez az eljárás és a foganatosítására szolgáló cső azok­ban gyakorlati alkalmazásra nem tett szert. A találmány azon a felismerésen alap-30 szik, hogy a Lénárd-sugarak fényképészeti hatását számos gyakorlati célra, így pl. hangképeknek vagy távolba közvetített ké­peknek feljegyzésére stb. előnyösen fel­használhatjuk, ha az eljárás foganatotsí-35 tására olyan Lénárd-csövet alkalmazunk, amoly vonalszerű, azaz hosszához képesít keskeny és célszerűen egyenes vonalalakú alakú ablakkal van ellátva és a fényérzé­keny felületeit, pl. filmet vagy lemezt, a fel­jegyzés tartama alatt, a Lénárd-sugarakés 40 az ablak hosszirányára harántirányú, pl. merőleges síkban és célszerűen állandó se­bességgel, a sugárforráshoz képest akként mozgatjuk el, hogy a Lénárd-sugarak útja az ablak és fényérzékeny felület között 45 állandó hosszúságú maradjon, tehát pl. az eltérítetlen Lénárdnsugarak irányára me­rőleges síkú fényképezőlemezt saját sík­jában toljuk el. «Vona]szerű» ablak alatt jelen leírásban és igényekben olyan Lénárd- 50 ablakot értünk, melynek a katódsugarakat átengedő felülete legalább ötször, célsze­rűen több mint tízszer olyan hosszú, mint amilyen széles. A találmány szerinti, vonalszerű ablak- 55 kai ellátott Lénárd-csőnek elkészítése és üzemben tartása lényegesen egyszerűbb, mint a fentebb ismeretesként említett négy­szögletes ablakkal ellátott csőé. A Lénárd­ablakot elzáró hártya vastagsága ugyanis 60 általában az 1/1000 millimétert nem har 1adhatja meg, hacsak a csövet nem táplál­juk 100 KV nagyságrendű feszültségekkel, mi pedig a gyakorlatban alig jöhet szóba. Az ilyen hártyák szilárdsága olyan kicsiny, 65 hogy szabadon, azaz alátámasztás nélkül, legfeljebb milliméter vagy néhány milli­méter oldalhosszúságú négyszögletes abla­kot készíthetünk belőlük. A vonalszerű, rés­alakú ablak hosszúságát azonban j<Sfor- 70 mán tetszőleges nagyra vehetjük, anélkül, hogy a hártyát meg kellene támasztani, ha a szélességlet milliméter nagyságrendűre vagy annál kisebbre vesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom