117561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vaslemeztárgyak, főként edények zománcozására, hideg úton, vagyis olvasztás nélkül előállított alapzománccal

MAGYAR SIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 117561. SZÁM. XVI/e. OSZTÁLY. — K. 13712. ALAPSZÁM. Eljárás vaslemeztárgyak, főként edények zománcozására, hideg uton vagyis olvasztás nélkül előállított alapzománccal. Dr. Kovács Jenő vegyész Budapest. A bejelentés napja 1936. évi december hó 14-ike. A vasi emez t ár g ya k zománcozása két szakaszban történik, mégpedig először a kellő módon előkészített vaslemez-felületeket alapzománocal vonják be, majd erre 5 fedőzománcréteget visznek fel. Az alapzománeozás célja jól tapadó, közbenső réteg létesítése, mely a fedő zománc leválás, illetve lepattogzás nélküli felvitelét teszi lehetővé. Az alapzománc készít é-10 sére a vascsoport fémednek (Fe, Mn, Co, Ni) oxidját vagy oxidjait könnyen olvadó, illetve ömlesztő vegyületekkel (szilikátokkal;, fluoridokkal, borátokkal stb.) elegyítették és lángkemencéiben összeolvasztott 15 ták, majd a homogén olvadékot (üveget) lehűlés után megőrölték és vizes ÍSZUSZ-penzió alakjában, vitték fel a vaslemeztárgyakra. Ezeket azután megszárították, majd az alapzománcréteget kellő hőfokon 20 a tárgyra égették. Eddig tehát az alapzománcot minden esetben megolvasztott és azután őrölt állapotban használták. A találmány célja az alapzománic masz-25 sza előkészítésénél az olvasztás és őr ölés műveletének mellőzése. Ezt az eddigiektől lényegesen, eltérő összetételű alapzománeelegy alkalmazásával érjük el, melyet hidegen, tehát olvasztás nélkül előállított 30 vizes szuszpenzió alakjában viszünk fel a fémtárgyakra. A találmány szerinti alapzománc alkalmazása esetén ajánlatos a vaslemeztárgyaikat zománoozás előtt az eddigi gya-35 korlattól eltérő módon kezelni. Eddig ugyanis az elkészített edényeket kemen céban vörösizzásig hevítették, miáltal a sajtolási művelet folyamán a felülethez tapadt zsiradék, szappan ós egyéb tfeztá talanság élegett. A lemez felületéin reve- 40 réteg (ú. n. Zunder) keletkezett, melyet azután savval, pl. sósavval vagy kénsavval marattak le. Szokásos volt továbbá a savazott lemeztárgyaikat alkálikus fürdőben (szódában) semlegesíteni és azután 45 vízzel öblíteni. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál a savazott vaslemeztárgyak alkalikus semlegesítése elmarad és helyette csupán vizes öblítéis alkalmazandó. 50 Az öblítés után a tárgyak barna színűek, mivel vékony vas rozsdával vonódnak be, az alapzománc összetétele azonban olyan, hogy a vasoxid és vashidroxid réteget feloldja és a felviendö oxidréteg tapadását 55 egyáltalán nem befolyásolja. Az ilymódon előkészített vaislemez tárgyakat szokásos módon bemártással és lerázással vonjuk be az alapmasszából készült vizes szuszpenzióval. 60 A találmány szerinti alapzománc-iniaszsza összetételében eltér az olvasztással előállított alapzománctól. Eddigelé ugyanis az alapzománchoz mindenkor nagyobb mennyiségű kálisalétromot kellett ada- 65 golni, mivel homogén olvadék előállítása különben nem volt lehetséges. A találmány szerinti, olvasztás nélkül előállítandó elegynél a kálisalétromot elhagyjuk, az eddig kizárólag alkalmazott kai- 70 ciumfluoridot pedig részben aluminiumfluoriddal helyettesítjük. A kálisalétrom kiküszöbölése az elegyből az elegy előállítási költségeit erősen csökkenti, ezem-