117558. lajstromszámú szabadalom • Merevítő szövet
MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁfi SZABADALMI LEIRAS 117558. SZÁM. XlV/b. OSZTÁLY. — H. 9995. ALAPSZÁM. Merevítő szövet. Ilfinseí & Co. Aktiengesellschaft, Forst (Lausitz, Németország-). A bejelentés napja 1937. évi január hó 11-ike. A találmány merevítő szövet, melybe kihúzás vagy kicsúszás ellen biztosított, körülfont lószőr-, ill. lószőrfonalak vannak beszőve. A kihúzás elleni biztonság ér-5 dekében eddigelé a lószőrfonalak előállításánál vezér- és illetve vagy körülfonó fonalként oly csomós fonalat használtak, melyen 5—6 cm-es közökben csomók voltak. Ez a csomótávolság azonban 10 túl nagy, mert a férfi- és női felsőruhákhoz használt merevítőbetétek előállításánál a szövetet sok helyen bevágják, amikor is 2 cm széles és még keskenyebb szövetcsíkokat kapunk. Ily keskeny csí-15 kok különösen a váll kiszabásánál keletkeznek, már pedig éppen ott rendkívül nagyok azok az alakváltozások, melyeknek a felsőszövet és a merevítő szövet a testmozgás folytán ki van téve. 5—6 cm 20 csomó távolságú csomós fonal alkalmazásánál azonban elkerülhetetlen, hogy az említett bevágások által a merevítő szöveten ne keletkezzenek csomót nem tartalmazó csíkok, melyek természetesen nincsenek 25 biztosítva a lószőr, ill. lószőrfonalak kicsúszása ellen. Ezt a hátrányt a csomótávolságnak pL 2 cm-re, vagy ennél kisebb közre való csökkentésével lehetne kiküszöbölni. Aleg-30 messzebbmenő biztonság kétség kívül a térközök mellőzésével, azaz csomónak csomó mellé rakásával volna elérhető. Mivel azonban a csomók helyi fonalhalmazatok, a csomótávolságnak határai vannak. A cso-35 mótávolságot ugyanis nem lehet csupán abból a szempontból megválasztani, hogy; a gyakorlatban használt legkisebb szövetdarab is biztosítva legyen a lószőrfonal kihúzása ellen, hanem figyelembe kell venni az árkérdést is és emellett tekintet- 40 tel kell lenni arra is, hogy mily módon befolyásolják a csomók a merevítő szövet műszaki tulajdonságait. Minél kisebb a csomótávolság, annál nagyobb természetesen a merevítő szövet 45 minden dm2 -ére eső csomók száma és így a felületegységnyi szövet előállításának anyagszükséglete. Minél kisebb tehát a csomótávolság, annál drágább az áru. Az árkérdés szerepe merevítő szöveteknél kft- 50 lönösen figyelemreméltó, mert a merevítő szövetet a ruházati iparban kizárólag «hozzávalónak» (kelléknek) használják. Az árkérdiésnél még fontosabb azonban az a tény, hogy a csomóknak tetemes be- 55 folyása van a merevítő szövet rugalmasságára. A csomók a nem rugalmas fonalak halmazatai. A merevítő szövet rugalmassága tehát függ a felületegységnyi szövetben foglalt nem rugalmas fonalak és a 60 rugalmas állati szőrök, pl. lószőr mennyiségének viszonyától. Miinél nagyobb az 1 dm2 merevítő szövetben foglalt csomók száma, annál kedvezőtlenebb az említett viszony, mert annál nagyobb a nem rugal- 65 mais hanyag mennyisége. Minél több csomó van a merevítő szövet 1 dm2 -ében, annál kevésbé rugalmas a szövet. A csomók továbhi hátránya, hogy «át- 70 ütnek». Ha a csomók vasalás közben eleinte le is lapulnak, a szövetben azonban mégis dudorokat alkotnak, különösen, ha idővel visszanyerik kerek alakjukat. A