117530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrofob cellulozarostok előállítására
MA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS I17530. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — F. 7722. ALAPSZÁM. Eljárás hidrofob cellulozarostok előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellscliaft cég* Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1936. évi május hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó U-ike. Tudvalevőleg a cellulózából vagy hidrátoellulozából való rostok, pl. gyapot, műselyem, Stapelrostok, rendikívül hidrofilek, vagyis vízzel való érintkezésnél nagyon 5 gyorsain megnedvesednek. E tulajdonságuk számos alkalmazási módnál nagy mérvben hátrányos. Azt találtuk, hogy hidrofob cellulozarostokat állíthatunk elő, ha olyan vegyülő leteket, amelyek legalább egy, legalább 4 szénatomú alifás vagy cikloalifás maradiékot tartalmaznak és aldehidekkel reagálni képesek, cellulozarostokra viszünk fel vagy azokba bekebelezzük és az ily-15 módon előkészített rostokra egyidejűleg vagy utólag alifás aldehideket vagy dialdehidekct, pl. formaldehidet, glioxált hagyunk hatni. Ilyen alifás vegyületekként példaképpen 20 megemlítjük a zsíraminokat és zsírsavamiidiokat, pl. a dodecfl-, hexadecil-, obtar decilatoimt, oktadecenilamiint, az abietinsavból való amint, liaurinsavamidot, sztear roilmetil- vagy butiiamidot, sztearailokta-25 decilamidot, továbbá az alkillal helyettesített karbamidok jellegét mutató vegyüleiteket, pl. monoizobutilkarbamidot, monododecilkarbamidot, moiiooktadecilkarbamidot, sztearoilkarbamidot, valaimint a zsír-30 savimiinoéterebet vagy -amiidinokat. Tevábbá tekintetbe jönnek a hidroxilcsoportokat tartalmazó vegyületek, pl, dodecilfenol, dtázohexilfenol. Az említett termékek helyett előnyösein használhatók az ali-35 fás aldehidekkel való cserebomlási termékeik is, pl. metilolvegyületeik. Ha az utóbbiakat használjuk, úgy különböző esetekben a formaldehiddel történő utánkezelés feleslegessé válik és a puszta utánmelegítés elegendő. 4(> Az eljárást pl. úgy foganatosíthatjukj hogy a cellulozarostokat először az említett alifás vegyületeknek szerves oldószereikben, pl. piridinben és aceitomban való oldataiban vagy az alifás vegyületek vizes 45 emulzióiban áztatjuk. Azután a rostokat megszárítjuk és pl. formaldehid behatásának tesszük ki, amelynek töménysége oldat használatánál ne legyen nagyobb 5o/0 -nái. Ugy is járhatunk el, hogy a formaldehidet 50 magának az impregnálószernek az tudataihoz adjuk, úgyhogy a formaldehiddel való utánkezelés feleslegessé válik, azonban ebben az esetben is gondoskodnunk kell arról, hogy az aldehidnek, pl. a for- 55. maldehidnek a töménysége az előkészítő fürdőben 5<>/o-nál ne legyein nagyobb. Ebiben az esetben a rostokat csupán utánmelegíteni kell, hogy a formaldehidnek az impregnáló szerekkel és a rostokkal 60 való kielégítő mérvű cserebomlását érjük el. Számos esetbein előnyös az utánmelegítesnek savanyú vagy lúgos közegben való elvégzése. Evégből, pl. a vizes emulziók- 65 hoz ecetsavat, tejsavat vagy savanyú kémhatású anyagokait, pl. nátriumhiszulfitet vagy lúgos anyagokat, pl. szódát, boraxot és máseféllét adunk. Az iljy módon előkészített rostoknak 70 igen nagy a vízzel, sőt forró szappanoldatokkal szembeni állósága. így pl. a leírt módon előkészített anyagot a szokásos kallózó eljárásnak vethetjük alá, vagyis fél órán át literenként 50 g szap- 75 pant és 5 g szódát tartalmazó oldatban
