117514. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest nagy fűtőfeszültségű katódokhoz
M A ÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117514. SZÁM. VLL/D. OSZTÁLY. — L. 7192. ALAPSZÁM. Fűtőtest nagy fűtőfeszültségű katódokhoz. Radioaktieugesellschaft D. S. Loewe cég-, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1936. évi október hó 1-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 2-ika. Nagy íutőfeszültségű katódokon, amint ismeretes, oly katódokat értenek, melyek közvetlenül a világítási hálózatról fojtóellenállások előkapcsolása nélkül fűthetők, 5 vagy legalábbis olyanokat, melyeknél (néhány) kevésszámú, pl. 3—4, ily katód egymásutánkapcsolásával elérhető, hogy ezekre a teljes hálózati feszültséget rá lehet adni. Oly katódok is, melyek a gépjármű 10 (autó) vevő vagy a motor csónakvevő 12 voltos indítótelepéből vannak fűtve, nagy fűtőfeszültségű katódoknak nevezendők. Minthogy a korszerű nagymissziójú katódoknak csak csekély fűtési teljesítményre 15 van szükségük, igen csekély fűtőáramerősségek elérésére a katód fűtőtestjét nagy ellenállásúra lehet kivitelezni. Az eddig ismertté vált ilyí'ajtájú katódoknál egy igen vékony, nagyon hőálló drótot (pl. 20 wolfram) sok menetben a csövecskén át ide és oda kellett vezetni, vagy a drótot többszörösen felhurkolni. Emellett azonban oly drótvastagságokhoz és szerkezetekhez jutnak a fűtőelemeknél, melyeket 25 rendkívül nehéz gyártásilag előállítani. Űj, elvileg más út a találmány szerint az, hogy az igen vékony és hosszú fémdrót helyett egy egyenes félvezetőrudat alkalmazunk. 30 Már korábban eredménnyel használtak szénszálakat katódok közvetett fűtésére. Csakhogy ezeknél az ellenállást nem lehet elég nagyra választani ahhoz, hogy a manapság szokásos katódméretek mellett 35 nagy fűtőfeszültségű katódokat készíthessünk. A találmány alapján azonban lehet nagy fűtőfeszültségű katódokat félvezető fűtőelemekkel előállítani. A találmány szerinti fűtőelem igen vékony keramikus rúdból 40 (pl. alumíniumoxidból) áll, mely úgynevezett keményszén vékony rétegével van betakarva. E keményszénréteget, benzolgőz szétbontásával, nagy hőmérsékletnél állítjuk elő és a szétbontás hőmérséklete, í5 a gáznyomás és a reakcióidő megválasztásával gyakorlatilag tetszésszerinti határok között szabályozható. Ez eljárás szerint minden további nélkül sikerül oly katódokat előállítani, melyek a manapság szo- 50 kásos méreteknél közvetlenül a 220 voltos világítási hálózatokból fűthetők. E szénréteg előállítására való eljárás önmagában véve ismeretes. A szénréteget pl. úgy lehet előállítani, hogy a beszenezendő keramikus 55 rudakat tűzálló edénybe tesszük, melyet evakuálunk és benzolgőzzel töltünk meg, mire az egész edényt hosszabb időre mintegy 1000° C szétbontási hőmérsékletre hevítjük fel. A szénnel borítandó rudakat 60 eközben önmagában véve ismert módon forgathatjuk. Éppen így fel lehet használni a folytonos beszenezésre való ismert eljárásokat (összefüggő szenezésre). Ahelyett, hogy benzolt bontanánk szét, ehhez vala- 65 mely más alkalmas szénhidrogént használhatunk. Lehetséges, hogy a szénhidrogént áramlásban tartjuk a reakciós edényen keresztül, mimellett az valamely semleges gázzal higított lehet. Az is lehetséges, hogy 70 külön fűtőelem helyett a legtöbb katódban benfoglalt szigetelőcsövecskét használjuk a szénréteg hordozójaként, amennyiben belsejében szénlecsapódást állítunk elő. Ennél pl. úgy járhatunk el, hogy egy pl. 75 1 m hosszúságú szigetelőcsövet a benzolgőz
