117504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti képek előállítására fénymásolatok módjára
vMJ«F.Jt ? [ 1 r >f'' ' r ( </T u ' AGYAR KIBAIiTI T1/T 'Í'J • í; i S5WBADAI.MI RU^te . SZABADALiMI LEÍRÁS J 17504. SZÁM. lX/f. OSZTÁLY. — B. 13280. ALAPSZÁM. Eljárás fényképészeti képek előállítására fénymásolatok módjára Bachmair Josepb mérnök és kollmann Ludwig iparos, mindketten München-ben. A bejelentés napja 1936. évi jármit faüi i'T-íke. í ': . A találmány szerinti eljárással, melynek réyén fényképészeti képeket fénymásolatok módjára állítunk elő, elsősorban a papírok nehézfémsókkal érzékenyített ré-5 tegeit tesszük tartósabbá, egyúttal pedig egyrészt a fényérzékenység növekedését, yalamint gyors és alapos halványítást érünk el, másrészt a képek sárgulását a papírból álló réteghordozókon lehetet-10 lenné tesszük. Ezeket a tökéletesbítő hatásokat úgy érjük el, hogy papírból álló réteghordozókat nehézfémsókkal és szerves savakkal kezelünk, és ez utóbbiak savasságát ada-15 lékokkal úgy tompítjuk le, hogy savfölösiegük a papírroscoií csávázásához még elegendő legyen. Az így előkezelt fénymásoló papínnak a kép eredetije alatti megvilágítása és azt követő előhívása 20 után a fényképészeti képeket a kívánt színárnyalatban kapjuk meg. A papírrostok savas csávázása alatt azt értjük, hogy a papír legfelső rostjai az oldat savfölöslegének hatására nemezelődnek és egy-25 úttal oxidálódnak. Ezt a szerves sav úgy biztosítja, hogy a papírrostoknak a nehézfémsókra kifejtett redukáló tulajdonsága nem tud érvényesülni. A nehézfémsók és szerves savak olda-30 táhák adalékokkal végzett letompítása a sav savanyúságának csökkentését biztosítja oly módon, hogy a megmaradó sav a megvilágításnál pufferként működhet, fttaénihyibén az a fénybéhatás alatt szét-35 tesik. Az éreékenyítéshez használt oldat '{fii Atl&gog értékilék 'felél Még. Ennek az eljárásnak egyik példaképen! foganatosítási módja abbéi áll, hogy a réteghordozókra elősaör olyán szerves savakat viszünk fel, amelyeket fémoxi- 40 dokkal, karbonátokkal vagy, szilikátokkal, miint adalékokkal végzett előkezelés útján letompítottunk, majd a réteghordozót megszárítjuk, ami után a nehézfémsókat visszük fel. A megszárad ás után a 45 rétegíhordozók megvilágítása és ehhez csatlakozóan az előhívás következhetik. Az eljárás egy további példakénti változata abból áll, hogy a letompító szereket mind a szerves savakhoz, mind pedig az 50 utóbbiak megszáradása után a réteghordozókra felvitt bikromátoldatokhoz adjuk. Ezután következik a réteghordozók megvilágítása és előhívása. Különleges célokra az eljárást továbbá 55 ügy módosíthatjuk, hogy a réteghordozókat először szerves savakkal, tompítólag ható lúgok hozzáadása mellett kezeljük, e savakra szárítás után a fényérzékeny nehézfémsókat káliumkromát, ká- 60 linmbikromát vagy eeriszulfát és fémsók, pl. káliumbromid és káliumoxalát alakjában visszük fel és á réteglhordozókat a megvilágítás és az előhívás után — mely utóbbit előnyösen anilin- vagy pirolbázi- 65 sok gőzeivel végzett, magában véve ismert gőzöléssel foganatosítjuk — a végleges színárnyalat elérésóig utólag még tovább ajjegvílágítjuk. Végül eljárhatunk úgy is, hogy a ré- 70 fe^hprdo«Aka.t először a letoittpítótt savakkal keaséíjttk, iitdtüé$&lkÉi á étófrftSs
