117501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakk-, festék-, linoleum-, műanyag- és kaucsukipari alapanyagok előállítására

h> MAGYAR KIRÁLTI S8ABADÁLF* mfálü SZA BA DA LMI LEIRAS 117501. SZÁM- M¥GOO Xl/g. (XI/b^ OSZTÁLY. — A. 3143. ALAPSZÁM. Eljárás lakk-, festék-, linóleum-, műanyag- és kaucsukipari alapanyagok előállítására. Di*. Auer László vegyész, Budapest. Megállapított bejelentési nap 1926. évi október hó 15-ike. Kiválasztva az A-3109. a. sz. bejelentésből. A találmány szerint zsíros olajokból, gyantákból, bitumenes anyagokból, mini szurkokból, aszfaltokból stb., továbbá nafténsavtartalmú ásványolajokból a lakk-, 5 festék-, linoleu|ri-, műanyag- és kaucsukiparban felhasználható újfajta alapanyagokat állíthatunk elő, ha azokat egyenként vagy egymással keverve elektrolithozaganyagókkal, mint szerves és szervtelen sa-10 vakkal, azok fémsóivál, szerves fémvegyületekkel 200°~ot,cLe előnyösen 250 >-ot is meghaladó hői^ársékléten összefőzzük vagy összeolvasztjuk, míg az elektrolithozaganyag a kiindulási anyagokban legalább 15 részben nem oldódott (diszpergálódott). Az elektrolithozaganyag mennyisége 20°/o-nál kisebb, rendesen 2—lOo/o. Előnyös elektrolithozaganyagok különöv sen az alkálifémek, az alkáliföldfémek, a gtf magnézium és a cink olyan gyenge szervetlen savakkal képezett sói, melyek erős savak hozzáadására gázképződést mutatnak, mint pl. a karbonátok, szulfidek, szulfitek, hidroszulfitek, illetőleg ezek keverékei. 25 Ugyané fémek peroxidjai is alkalmas hozaganyagok. Olyan esetekben, amikor az előállítandó szekunder tulajdonságait akarjuk befolyásolni, pl. tapadásukat, rugalmasságu-30 kat, nyúlósságukat, különben egy és ugyanazon szilárdsági fok- ijiellett, ajánlatos a reakciómasszához az eléktrolithozagokori ; kivül tiszta szerves anyagokat (fémmente-V sefcet) is adagolni. Ilyen szerves hozagak-8é ként alkalmazhatók egyebek között pl. fe• nolók, alkoholok, krezilfoszfátok stb. Ha t -az előállitaíidó termékek ragadós tulajdonságúak, ajánlatos a reakciómasszához a lakk- és firnisziparból ismert szikkatívanyagokat is adagolni. Az elekfcrolithozag- i-0 anyagok diszpergálását sokszor elősegíti és habzást is idéz elő kis mennyiségű víz adagolása. Sok esetben előnyös a végső termékek tulajdonságaira, ha a reakciót k% vagy kénvegyületek, mint pl. klór- 45 káli jelenlétében folytatjuk le, de alkalmazható a kénnel vagy a kénvegyületekkél Való kezelés, mint utóikezelés külön reakciófázisban is. Ugyanígy a tiszta (fémmentes) szerves anyagok, szikkatívanyagok és víz 50 adagolása is történhetik külön reakció* fázisban. Tekintve, hogy a reakciótérben jeLest lévő gázok is másodlagosan befolyásolják a végső termékek tulajdonságait, sok eset- 55 ben előnyös a reakciót zárt térben lefolytatni és a levegőt más gázzal részben vagy egészben helyettesíteni. Ez történhetik a gáznak a gáztérbe vagy a reakcióin ásszá ha való vezetésével is. Utóbbi eset- 60 ben nyílt üstökben is lehet dolgozni. Amenyr nyiben a reakció zárt térben játszódik le, különleges hatásokat érhetünk el, ha rendes légköri nyomás helyett vákuumot vagy túlnyomást alkalmazunk. Alkalmazható 65 csak a vákuum vagy csak a túlnyomás egyedül is, de alkalmazható mindkettő egymásután váltakozva, esetlég rendes légköri nyomás közbeiktatásával. ^ Különösen előnyös eredmények érhetők 70 el, ha a reakcióteret különböző litdlámr hosszú rezgő energiával, mint pl. ibolyántúli sugarakkal, röntgensugarakkal stb. su- r.r. gároztatjuk be. A kapott termékek üy imífc- * A' • V