117478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyfajsúlyú nyers- vagy hulladékanyagok fizikailag el nem különíthető, kisebb fajsúlyú szennyezésének eltávolítására

anyag ólomszulfáttartalmú, poralakú, illet­ve pépes hulladék, pl. kénsavgyári kamra­iszap, s melynél oldó-, illetve fellazító szerként tömény sósav és salétromsav 5 elegyét adjuk hidegen a szuszpenzióhoz. 300 s. r. légszáraz kénsavgyári kamra­iszapból és 6—700 s. r. vízből álló szusz­penzióhoz hidegen 30 s. r. tömény sósav és 10 s. r. füstölgő salétromsav elegyét 10 adjuk. Az egészet lapos, előnyösen ferdén kiképzett fenekű, felfelé keskenyedő, hide­gen kb. 1000 s. r. szuszpenziót befogadó edényben, mely retortaiejalakú sisakkal és ezzel összekötött elvezető csővel ellátott 15 addig forraljuk, míg a gőz a tisztátlanságo­kat tartalmazó sötétszínű habot, az elve­zetőesővön át, tetszőleges szedőbe át­hajtja. A forralást addig folytatjuk, amíg az edényben visszamaradó ólomszulfát 20 egyre fehéredő színe tovább nem változik. Az elkülönített részeket, tehát a megtisz­tított ólomszulfátot és a szennyezéseket, nevezetesen a szelént, vasat stb. tartalmazó habot magukban ismert módokon tovább 25 dolgozzuk fel. így pl. az ólomszulfát szusz­penzióját megszűrjük, kimossuk, a szulfá­tot vízzel újból szuszpendáljuk, alkáli hidroxidot vagy -karbonátot adunk hozzá a lúgos kémhatás beálltáig és újbóli szűrés, 30 mosás, őrlés és iszapolás után, vagy ezen műveletek egyike vagy többje nélkül meg­szárítjuk. Továbbá úgy is járhatunk el, hogy a lúgokkal ólomoxiszuífáttá (szulfo­ólomfehérré), illetve -karbonáttá átalakí-35 • >i! anyagot magukban véve ismert kémiai és/vagy tűzi eljárásokkal festőpigmentté alakítjuk át. A szennyezéseknek a találmány szerinti eljárással való elkülönítésére alkalmas be-40 rendezés példaképem foganatosítását a mellékelt rajzvázlat tünteti fel kereszt­metszetben. A felfelé szűkülő keresztmetszetű (1) edényhez a (2) sisak és ehhez a (3) elvezető 45 cső csatlakozik. Az (1) edény lapos (4) feneke előnyösen ferde és legmélyebb pont­jához a csappal ellátott (f;) kiürítő cső­toldat csatlakozik. Az edény megtöltése pl. a csappal elzárható (6) csőtoldaton át 50 s az elpárolgó vízmennyiség pótlása a (7) vízcsappal vagy injektorral ellátott cső­toldaton át történik. Szabadalmi igénypontok : 1. Eljárás nagy fajsúlyú, vízben nem S5 vagy csak kevéssé oldható, poralakú vagy pépes nyers- vagy hulladék­anyagok fizikailag el nem különíthető, kisebb fajsúlyú szennyezéseinek el­távolítására, illetve ily anyagok fel­dolgozására, melyre jellemző, hogy az 6C anyag" vizes szuszpenziójához hidegen a szennyező anyag valamely kémiai oldó- vagy fellazító szerét (pl. tömény­savat vagy ilynek elegyét) adjuk s ezután felfelé keskenyedő és retorta- 6E fejalakú sisakkal, valamint ezzel össze­kötött, elvezető esővel ellátott főző­edényben a szuszpenzió oly mennyi­ségét, melynél a keletkezett hab a sisak tetejét melegen még eléri, az elpárolgó 7( víznek a szükséghez mért pótlása mel­lett addig forraljuk, míg a gőz a szeny­nyező anyagokat tartalmazó habot a levezető csövön áthajtja s az így el­különített részeket magukban véve 7; ismert módokon további fizikai és/vagy kémiai, illetve tűzi behatásoknak vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy 8i ólomszulfáttaitalmú poralakú anyag, pl. kénsavgyári kamraiszap vizes szusz­penziójához tömény sósav és salétrom­sav elegyét adjuk hidegen s a szusz­penziót ezután az 1. igénypont szerinti 8, feltételek mellett forraljuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy 300 s. r. légszáiaz kénsavgyári kamra­iszapból és (j—700 s. r. vízből álló szusz- 9 penzióhoz hidegen 30 s. r. tömény sósav és 10 s. r. füstölgő salétromsav elegyét adjuk és az elegyet az 1. igény­pont szerinti feltételek mellett forraljuk. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás 9 foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szennyező anyagoknak víz­gőzzel való áthajtása után a főző­edényben visszamaradó ólomszulfátot megszűrj ük, vízzel újból szuszpendáljuk, 1 ehhez alkalihidrátot vagy alkálikarbo­nátot adunk a lúgos kémhatás beáll­táig és újbóli szűrés, mosás, őrlés és iszapolás után vagy ezen műveletek egyike vagy többje nélkül megszá- 1 rítjuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, melyre jellemző, hogy a lúgos kezelés útján szulfoólomfehérré és/vagy ólomkarbonáttá átalakított i anyagot magukban véve ismert kémiai és/vagy tűzi eljárásokkal festőpigment­té alakítjuk át. 6. Berendezés az 1—3. igénypontok bár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom