117461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers gyapotáruk nemesítésére
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117461. SZÁM. XIV/a/1. (XIV/e.) OSZTÁLY. — K. 13373. ALAPSZÁM. Eljárás nyers gyapotárak nemesítésére. Kammer Sándor gyárigazgató, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi július hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi július hó 27-ifce. A nyers gyapotáruk nemesítését eddigelé egymásra következő több munkafolyamatban végezték. Az általánosan használatos eljárás az, hogy a gyapotárukat lúgos 5 folyadékban nyomás alatti főzéssel, az úgynevezett ,,Báuche"-vel, megszabadítják az inkrusztáló anyagoktól, valamint a magcsészerészecskéktől, ezután gondosan kimossák, végül külön munkafolyamatban 10 fehérítik. Ezen műveletek, mint ismeretes, hátrányokkal járnak, nevezetesen a cellulózt bizonyos mértékig károsítják és az áruban jelentős súly veszteséget okoznak. Üzemszerű kísérletekből kitűnt, hogy 15 e hátrányok kiküszöbölhetők és a nyers gyapotáruk kívánatos nemesítése lényeges költségmegtakarítással, a nyomás alatti főzés teljes elmellőzésével, egyetlen munkafolyamatban végezhető el, mimellett egy-20 részt az eddig fellépett súly veszteségek egészen lényegesen csökkennek, másrészt nagyon szép fehér szín érhető el, anélkül, hogy utánsárgulás következnék be. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy 25 a nyersárut forrási hőmérsékleten, közönséges nyomáson, „vörösolajok" (törökvörösolaj) viszonylag nagy mennyiségeit és aktív oxigént vagy ezt lehasító anyagokat, pl. peroxidokat, persókat stb. tartal-30 mezó oldatban 2—4 órán át főzzük. Az eljárásban használt törökvörösolaj mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy ez a kezelésbe vett áru súlyára számítva legalább 2%-ot, célszerűen 2—4%-ot tegyen ki. A vörösolaj 35 mennyisége ezen felső határt is meghaladhatja, erre azonban szükség nincsen, mivel ilykép számottevő hatástöbbletet már nem érünk el. Kitűnt továbbá, hogy a találmány szerinti eljárás kivitelére nincs szükség ólom- 40 bevonatú vagy speciális acélból készült főzőedényekre ; az eljárás céljaira közönséges vas- vagy acélfőzőedények alkalmasak anélkül, hogy rozsdásodás vagy számbavehető korrózió mutatkoznék. A 45 védőhatás a viszonylag nagy mennyiségben alkalmazott törökvörösolaj hatására vezethető vissza. Ismeretes volt már, hogy itatószerek alkalmazása a hasonló nemesítési folyamaté- 50 kat általában elősegíti; eddigelé azonban oxigénes fehérítéshez az itatószereket lényegesen kisebb, legfeljebb 1% körüli mennyiségben alkalmazták. Semmikép sem volt előrelátható, hogy a törökvörösolaj meny- 55 nyiségének aránylag tetemes, vagyis 2 °/ ( -ra vagy efölé való felemelése úgy az aktív oxigén hatását, mint magát az egész nemesítési műveletet annyira kedvezően befolyásolja, hogy lehetővé válik nemcsak a 60 nyomás alatti lúgos főzésnek, vagyis a szokásos ,,Báuche"-nek, hanem a külcn folyamatban végzett fehérítő műveleteknek elmellőzése is, mi mellett a termék mégis vakító fehérszínű lesz és az egyébként 65 jelentős súlyveszteségek annyira csökkennek, hogy alig jönnek számba. Ugyancsak szokásos volt aktív oxigénnek vagy ilyet lehasító anyagoknak fehérítési célokra való felhasználása is. Mégis a találmány szerinti 70 munkamód, amelynek értelmében a nyers gyapotárut nyomás alatti előzetes ,,Bíiuche" nélkül, egyetlen munkamenetben, 3—4 órán át és közönsíges nyomáson <ly folyadékban főzzük, amely aktív oxigénen 75 felül még a nyersáru súlyára számított
