117439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fedőréteges kéregpapír (lemezek) előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiŐSÍO SZABADALMI LEIRAS 117489. SZÁM. XIII//a. OSZTÁLY. — P. 8343. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék fedőréteges kéregpapír (lemezek) előállítására. Peter Franz tanár, JLeoben (Ausztria). A bejelentés napja 1935. évi jnlius hó 17-ike. Már ismeretes fedőréteges kéregpapírosnak (lemezeknek) kézi papírlemez-gépen olyan módon való előállítása, hogy két szitahenger váltakozva működik és a 5 rajtuk képződött anyagrétegeket közös leszedőnemezre viszik ' rá. A váltakozó felvitelt a szitahengerekre felfekvő rakosóhengereknelc (Gautschwalzen) váltakozó emelésével és süllyesztésével érik el, 10 mimellett az anyaghozzáfolyás és a vízlefolyás annál a szitahengernél, amelynek rakosóhengere éppen emelve van, mindenkor szünetel. A rakosóhengerknek ez az emelése és süllyesztése a kö-15 vetkező hátrányokkal jár ; a szitahenger meghajtása a henger emelése révén megszűnik, a szitahenger megáll és az anyaglerakódás a szitahengeren nagyon egyenetlenné válik, ami használható anyagréteg-20 nek a leszedőnemezen való képződését lehetetlenné teszi. Ha a szitahengert a rásüllyesztett rakosóhenger útján újra megindítjuk, úgy a szitahenger egész tömegét a leszedőnemeznek kell felgyorsítania, ami 25 a nemeznek meg nem engedhető igénybevételét okozza. Jelen találmány célja, hogy a rakosóhengerek váltakozó emelését és süllyesztését feleslegessé tegye, hogy tehát a rako-80 sóhengerek a szitahengerekre állandóan felfeküdjenek és a két szitahengernek a leszedőnemezzel való váltakozó együttműködése mégis megvalósuljon. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy az 85 egyes szitahengereknél a külső és a belső folyadékfelszín közötti nívókülönbség változtatásával a szitahengeren való fátyolképződést váltakozva előidézzük, illetve megszakítjuk. A noimális üzemben a szitahenger szek- 40 rényéhen forgó szitahengeren vékony rostréteg azáltal képződik, liogy a pépes anyagnak a felszínét a szitahengeren kívül (tehát a hengerszekrényben) valamivel magasabban tartjuk, mint a szitahenger belsejében 45 lévő hulladék vizét. Ezáltal a külső pép a szitahenger belsejébe folyik, miközben a rostok a szitahengeren visszamaradnak és ezen rostiéteget (látyolt) képeznek, míg a hulladékvíz a szitán átfolyik és onnan 50 elvezethető. Ezt a fátyolképződést azon a szitahengeren, amelyiknek éppen nem kell fátyolt szállítania, oly képen lehet egyszerű módon megakadályozni, hogy a külső és belső fel- 55 szín közti nívókülönbséget zérussal tesszük egyenlővé. Mivel ebben az esetben a szitahengeren víz, illetve pép át nem folyik, így rostréteg sem keletkezhetik rajta, azonban a már keletkezett rostréteg még rajta- 60 tapad, ami nem kívánatos. Ha azonban a víznek a szitahengeren való átfolyási árinyát megfordítjuk, akkor a kívánt hatás hirtelen bekövetkezik, mert a vízfelszínnek a henger belsejében való emelésekor, vagy 65 a pépnívónak a hengerszekrényben való süllyesztésekor a víz a henger belsejéből a szitahengeren keresztül kifelé áramlik és a már korábban a szitahengeren képződött rostréteget is eltávolítja és a hengerszek- 70 rényben lévő pépbe visszavezeti. A két folyadékfelszín közötti különbségnek a megfordítása kétféle módon történhetik : vagy víznek a szitahenger belsejébe