117437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szemcsés és pornemű anyagoknak fajsúly vagy egyidejűleg szemnagyság és fajsúly szerinti elkülönítésére lüktető levegővel

tását az átfúvatott levegőmennyiségtől a gyakorlatilag szükséges határok között függetlenítettük. Azzal, hogy a rezgés szabályosságát a szemcsék tehetetlensége 5 által megengedett legmagasabb peiródusszámnál is biztosítani tudjuk és a rezgés két főváltozóját: a periódusszámot és az amplitúdót, kézben tudjuk tartani, megkereshetjük gyakorlatilag is minden réteg-10 összetételére nézve azt a legkedvezőbb, „kritikus "-nak nevezhető rezgési állapotot, amelynél az anyag a legkevesebb levegő átfúvatásával tartható lebegésben. így pl. képesek vagyunk egészen finom, por-15 nemű anyagot is száraz úton, levegővel mosni, ami az eddigi eljárásokkal egyáltalában nem volt lehetséges. A találmány azonban nemcsak a légszérek elvén, ismétlődő ülepítésekkel dol-20 gozó készülékek tökéletesítését jelenti, hanem módot ad a nehéz folyadékokkal való fajtázás sokkal tökéletesebb módszerének kombinatív alkalmazására is. A levegőlüktetéseknek ilyen gerjesztésével 25 ugyanis különösen az aprószemű és pornemű anyagot olyan gyengén lazított rezgési állapotba tudjuk hozni, hogy a szemcsék és a levegő keveréke sokban a folyadékok fizikai tulajdonságait veszi fel, 30 azaz pl. követi a közlekedő edények törvényét és főként a keverék saját folyadék fajsúlyának megfelelő felhajtóerővel bír, mely a kézben tartott faktorok változtatásával, mint a levegővel való higítás 85 mértékével, bizonyos határok között beszabályozható. llymódon pl. a szén mosásához előállíthatunk homokból és levegőből olyan száraz mosófolyadékot, mely a beledobott szén darabokat kiusztatja, a 40 palackdarabokat pedig lesüllyeszti. Ha ezt a száraz mosófolyadékot nem idegen anyaggal állítjuk elő, hanem magát a fajtázandó anyagot, vagy annak bizonyos szemnagysághatárig terjedő részét hozzuk 45 ilyen folyadékállapotba, az elválasztás a folyadékágyat képező szemekre nézve ahhoz hasonlóan következik be, mintha különböző fajsúlyú folyadékokat akarnánk egymástól ülepítéssel különválasztani. A 50 nagyfrekvenciájú rezgést követni nem tudó nagyobb szemek pedig a lefelé sűrűsödően rétegezett folyadék megfelelő felhajtó, erejű rétegében fograk, mint úszó szemekelhelyezkedni. Minthogy az anyag és a 85 levegő keverékének folyadékfajsúlya szükségszerűen kisebb az azt alkotó szemcsék fajsúlyánál, az ugyanazon fajsúlyú nagyobb szemeket csak egy mélyebben fekvő, nagyobb fajsúlyú szemekből álló folyadék-37. 8 réteg tudja kiúsztatni, azaz bizonyos fokú 60 szemnagyság szerinti osztályozást az azonos fajsúlyú szemekre nézve elkerülni, itt sem tudunk, de ez már kevésbbé zavar és jóval nagyobb szemnagyság-határokat engedhetünk meg, mint az ismeretes készülé- 65 kéknél. Ha a levegőtöltést valamivel nagyobbra választjuk, azaz most már kézben tartható levegőfölösleget engedünk meg, a légszér és a nehéz folyadékok elvén dolgozó faj- 70 tázó készüléknek sok esetben előnyös kombinációját kapjuk. A találmány további foganatosítása szerint a szérrostát a rosta alatti légszekrény megosztásával több lüktetőmezőre osztjuk 75 és a pulzátort úgy alakítjuk, hogy az a légáram útját nem zárja és nyitja, hanem a levegőt állandóan nyitott és a töltésnek megfelelő szelvénnyel az egyes rekeszekbe (zónákba) fáziseltolással osztja el, mi- 80 mellett a fázissorrend a réteg haladási irányával egybeeshet, vagy azzal ellentétes értelmű lehet. Ily módon a réteget a több rövid, sorbakapcsolt szérre osztott szérrostán többfázisú lüktetéssel úsztatás- 85 szerűen továbbítjuk. Ez esetben egyenletes lesz a ventilátor levegőszállítása is és további előny, hogy az amúgy is takarékosan beszabályozott levegőmennyiség a szér felől nem lüktetésszerűen, hanem 90 egyenletesen távozik, mert a réteg felett a nyomások kiegyenlítődnek, amivel a szállóporveszteséget még tovább csökkenthetjük. A szérfelület ily megosztásának további előnye, hogy az egyes lüktető- 95 mezők határai szűkebbek lévén, nem vagyunk kitéve annak, hogy a levegő az anyag haladása közben változó rétegellenállás legkisebb ellenállású pontján megszökik és a felület többi része nem kap 100 elég levegőt. Sőt módunkban van az egyes zónák fojtásával, vagy a zónák alatti légszekrények megcsapolásával a lüktetést a rendeződés közben változó rétegellenállásnak megfelelően kialakítani. 105 A találmány további, sok esetben előnyösen alkalmazható foganatosítása szerint a lüktetést előidéző pulzátorszerkezet hajtására magát a nyomólevegőt használjuk fel oly módon, hogy megfelelő szabá- 110 lyozással, pl. a fáradt hajtó levegő szabályozható fojtásával, beállítunk egy alapperiódusszámot és a továbbiakban a periódusszám a megszabott határok között a levegőnyomás függvénye lesz. Ezen a 115 módon a rezgési állapotot a levegőnyomástól részben még tovább függetlenítettük, mert a nagyobb levegőnyomás folytán