117436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipszkötések előállítására

Megjelent 1937. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117436. SZÁM. VU/e. OSZTÁLY. — X. 7130. ALAPSZÁM. Eljárás gipszkötések előállítására. Lohmann A. G., cég: Falir-ban Rajna m. A bejelentés napja 1936. évi július hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi január hó 13-ika. Gipszkötéseket vagy pólyákat égetett gipsz felhasználásával állítanak elő. A gipszkötések előállításánál már tartót is alkalmaztak a gipszmasszához. Ez a tartó 5 főként szövet, amelybe az égetett gipszet beleszórják. Az égetett gipsz nem kielégítő tapadása következtében azonban a kötés felgöngyölésekor és a vízbehelyezéskor a gipsz nagy része kihullik, ami a kötések 10 értékét csökkenti és azok felhelyezését megnehezíti. Már úgy is jártakéi, hogy égetett gipszet, ragasztó anjagot oldva taitalttiazó, szerves, vízmentes oldószerekkel péppé kever-16 tek és ezt a pépet vitték fel a tartórétegie. Az oldószer kiűzése után a gipsz a tartóra tapad. Amennyiben az ilyenkor alkalmazott oldószerek még kevés vizet tartalmaznak, a gipsz egy része lekötődik és a 20 merevítőkötés későbbi felhasználásakor alkalmatlanná válik. A vizet nem tartalmazé, szerves oldószerek a kötések gyártását jelentcsen megdrágítják. Ezzel szemben a találmány értelmében 25 gipszkötések előállítására nem égetett gipszből indulunk ki. Ezt a nem égetett gipszet vízzel keverjük, pép, illetve paszta alakjában visszük fel a tartóra és csak ezután égetjük. Az égetési hőmérséklet 30 alacsony lehet, különösen, ha a gipszréteg nagyon vékony, vagy csökkentett nyomás mellett dolgozunk, vagy pedig katalizátort adunk a gipsztömeghez, minthogy csak a gipsz hidrátvizét kell részben kiűznünk. 35 Így pl. tudvalevő, hogy kismennyiségű konyhasó hozzáadása a gipsz égetési hőmérsékletét 30%-kal csökkenti. A találmányt a következő kiviteli példa kapcsán szemléltetjük. 1000 rész nem égetett gipszet 350 rész 40 vízben oldott 50 rész gumiarábikummal péppé dolgozunk fel. Ezt a pépet kenőkészülékkel vékony rétegben gézkctésre visszük fel, amelyet ezt követően szárítószekrényen vezetünk át, amelynek hőmér- 45 séklete a megkívánt égetési hőmérsékletnek megfelel. Ennél a hőmérsékletnél a gipsz megszárítása és égetése után a gipszpor olyan szorosan tapad a kötésre, hogy a kötés felgöngyölésekor, valamint vízbe- 50 helyezésekor nem hullik ki és nem töredezik le. Vízbemártáskor ez a kötés néhány másodperc alatt megpuhul. Ezután kinyomással a vízfölöslegtől megszabadítjuk és kötés készítésére használjuk fel, amely 55 a legrövidebb időn (kb. 5 percen) belül megszilárdul. A találmányt nem kívánjuk sem meghatározott berendezésre, sem meghatározott gipsztartóra korlátozni. A gipsz ége- 60 tésére a tartórétegen különösen alkalmas olyan hosszú csőkemence, amelynek különböző hőmérsékletű szakaszai vannak. A bevezető végen a hőmérséklet először alacsony, hogy elcszárítást létesítsünk, majd 65 a mindenkor szükséges égetési hőmérsékletig növekedik. A megszilárdult tömeg mindenkor kívánatos keménységét a tartón foganatosított égetési eljárással a legegyszerűbb módon szabályozhatjuk, mint- 70 hogy itt a rétegvastagságot tetszés szerint választhatjuk meg és az égetési hőmérsékletet könnyen beállíthatjuk oly kép, hogy a kívánt kötési időt és keménységi fokot