117433. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó erősítők szabályozására

Megjelent 1937. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117433. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 6932. ALAPSZÁM. Távolbalátóerősítők szabályozása. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 21-ike. Közvetlen kapcsolású képáranierősítőknél, legyen az ellenállás-kapac'tás-ercsítő, vagy t szta ellenállástrősítő, távolbalátás' célokra elengedhetetlen követelmény az, 5 hogy a fehér és fekete legszélső v'lágcssági értékei közötti egész kijárati feszültség a fényelektromos cella fotoáramingadozásait egyenes arányban adja vissza. Minthogy ilyfajta erősítőket ezenfelül szabályozni 10 kell, azaz azok erősítési fokának változtathat ónak kell lennie, azt a követelményt is ki kell elégíteni, hegy az erősítési fok megváltozása a kép helyes különböző világossági értékeinek, féltónusainak, jellegét 15 ne változtassa meg. A kijárati váltakozó feszültség és a bemeneti fényáram közötti jellemzővonal, karakterisztika, meredekségének a szabályozással teljesen zavarmentesen kell megváltoztathatónak lennie. 20 A jellemzővonalnak emellett azonban teljes hosszában lineárisnak kell maradnia. Az erősítési szabályozás feladatának megcldása elvileg csupán két módon lehetséges : 25 1. A csatolóelemek befolyásolása mechanikai eszközökkel, potenciaméterrel és hasonlókkal. 2. Maguknak az erősítőcsöveknek a befolyásolása villamos elcfeszültségekkel, te-80 hát az elektróncsatolás változtatásával. Az 1 .szerinti módszerek,amint ismeretes, azokba a nehézségekbe ütköznek, hogy általában a frekvenciagörbét szintén befolyásolják. Általában az is nehéz, hogy a 85 szabályozószerveket kiskapacitásúakra kivitelezzük. A találmány ezért az elektróncsatolás szabályozásának gyakorlatilag fontosabb esetére vonatkozik. Ismeretesek mint szabályozócsövek az exponenciális csövek, (1) (az 1. ábrán), 40 melyeknél a (2) vezérlcrácsra (3) kondenzátoron át visszük rá a (4) erősítendő feszültséget, és (t) ellenálláson át a (6) előfészültséget, mimelleft szabályozási célokra a (6) eltfeszültséget változtatjuk. Itt a szabályo- 45 zás folytán a 2. ábra (7) munkapontja a (í) anódáramrácsfeszültségjellemzővonalon mincinkább kisebb meredekségű (7') területre tolódik el. Ennél elkerülhetetlenül fel kell lépnie egy nemlineráris torzításnak, 50 mert a nagy rezgések a (7') helyről a (7) körzetbe fognak berezegni és ezáltal a távolbalátókép féltónusú — különböző világossági éitékű — jellegének oly meghamisítását fogják előidézni, melyet már 55 nem lehet többé jóvátenni. Elkerülhető ez, külön segédrácsnak, például egy fogórácsnak a szabályozáshoz való alkalmazásá'sal. A 3. ábra ily elrendezést mutat, melynél a szabályozófeszültséget (10) pen- 60 tóda (9) fogórácsára visszük rá, mimellett e fogórács (11) kondenzátoron át dinamikusan földelve van, az erősítésben azonban nem vesz részt. A (14) árnyékolórács állandó pozitív előfeszültségen, a (2) vezér- 65 lőrács pedig állandó (6') negatív előfeszültségen van. E két előfeszültséget a szabályozáskor nem változtatjuk meg. A fogórácson való ilyen szabályozásnak a működésmódját a 4. ábra szemlélteti. 70 Fizikailag az exponenciális csövekkel való szabályozási folyamattól teljesen elütő. Míg ott a munkapontot változtattuk, addig ez itt állandó rácselőfeszültségnéí marad. Ehelyett a fogóráccsal lényegében 75 árameloszlási hatást idézünk elő, mely azt