117432. lajstromszámú szabadalom • Távolbálató elrendezés Braun-féle csővel
A találmány szerint az egész optikát a megadott meretek és előfeszültségek helyes megválasztásával úgy kell beállítani, hogy a „tehér" helyzetben, azaz- maximá-6 lis sugáráramerősségnél, a katódsugárnyaláb átmérője a (8) rekesznél minimum legyen. Ez a minimum gyakorlatilag ugyanolyan nagyságrendű, mint a katodfolt. 10 A (2, 3, 7) kondenzoroptika adott méreteinél a sugármenet helyes beállítása, a találmány szerint úgy is elérhető, hogy egyidejűleg a (7) szívóanóda és a (2, 3) rácteihenger előfészültségét közösen mind-15 két (5) és (4) potenciométer segítségével szabályozzuk, hogy a sugáráramerősség és azzal az — eg D.ea vezérlőfeszültség állandó maradjon, miközben az eg és ea értékek egyenkint növekednek, vagy csök-20 kennek. Ezzel a módszerrel a (8) rekesznyílásnak lehetőleg e--ekéiy divergenciájú sugarakkal való helyes megvilágítása elérhető. A (8) rekesz távolsága a (7) anódtól és 25 (2) rácstól dioptriaszerkesztéssel található meg ós a találmány szerinti sugármenetnél, anélkül^ hogy a sugarak kereszteznék egymást, annál kisebbre választható, mennél vastagabb lehet a sugárnyaláb a cső-30 üreg hátsó részeiben. A találmány szerint a (2, 8) távolságot a csöveknél szokásos méretűre készítik, keskeny nyaláb elérésére, azaz 20—30 mm hosszúságúra, mert így az el'térítőlemezek a cső hátsó részében 35 egymáshoz közelebb helyezhetők ós ezzel érzékenyebbé tehetők és mert szűk nyalábok eltérítése korlátolt nyílású lencsékkel könnyebben sikerül, mint az igen széles nyalábok ábrázolása. A (9) henger a 40 (7) előanódig vezethető, ill. azzal villamosan egyesíthető. Ez a rendszabály oly elektrosztatikus harántmezők távoltartására való, amelyek a magyobbfesziiltségű. elektródákhoz menő (10) és (11) hozzá-45 vezetések folytán keletkezhetnének. Ugyanerre való egy (12) védőernyő, a (7) szívóanód és a (2, 3) vezérlörácls között. Az elektrosztatikai lencsét a (9) henger előlfekvő széle a nagy (13) sugárrekesszel 50 együtt alkotja. A lencse nyílása, a találmány szerint, a sugárnyaláb vastagsága alapján, ami az (1, 7, 8) diopterhatása útján számítandó ki, határozható meg. A nyílást oly nagyra kell választani, hogy 55 az összes sugarak rajta simán keresztülmehessenek, de másrészt oly kicsinyre, hogy a legközelebb fekvő (14, 15) eltérítőlemezek mezejének a (9) henger belsejébe való hatása oly csekély legyen, hogy gyakorlatilag a lencsemező befolyásolása már 60 ne következzék be. Gyakorlatilag a (9) henger átmérőjét 20 mm-re készítik, a (13) gyűrű átmérőjét hasonló nagyságrendűre, a kettő távolságát pedig kb. 5—10 mm-re. A (14) és (15) eltérítőlemezek és a (13) 65 rekesz között oly biztonsági távolságról gondoskodunk, amely legalább a lemezek egymástóli távolságával egyenlő. Szerkezetileg a (13) rekeszt és a (14, 15, 16, 17) lemezeket oly négy üvegcsövecske tartja, 70 ineiyek belsejében foglalnak helyet az el térítőlemezek hozzávezetései. A (13) rekesz ugyanolyan feszültség alatt áll, mint a (18) elülső csőrész beezüstözése. A kettő közötti összeköttetést a (19) csúszórugók 75 biztosítják. A találmány szerint az üvegcsöveket a hengerrel egy vagy több (20, 21) vezetőgallérral egyesítjük szerkezetileg össze, amivel egyúttal a rendszer részeinek optikai beirányítását is elérjük. 80 Másrészt azonban a négy (10, 11, s i. t.) üvegcsövet oly erősre méretezik, hogy azokra a (14, 15, 16, 17) eltérítőrendszer szabadon felfüggeszthető és az egész a csőbe hátulról becsúsztatható. A lencse és 85 az első eltérítőlemezpár közötti távolság legalább is egyenlő egyik eltéri tórendszer szélességével. A 2. ábra a rendszer előlnézetét szemlélteti. Látható a négy eltérítőlemez, me- 90 lyek közül a (16) ó> (17) elülsők oly szólesek, amennyire az a sugármozgásból következően szükséges és ami miatt a csőnek a nyakát megfelelően bőre kell méretezni. Felismerhető továbbá a négy (10, 95 11. 10', 11') szigetelőcső, amelyeknek belsejében futnak a lemezek hozzávezető drótjai. Láthatók továbbá a (20, 21) vezetőgyűrűk is, melyek a (9) hengercsövet zárják körül és amelyeken a négy szige- 1CK telőcső felvételére furatok vannak. A cső üzeméhez még a következő szintén a találmányhoz tartozó eljárást kell megemlíteni: Egyrészről a (14, 15) eltérítőlemezek közötti, másrészről a lencse 10! (13) határolóelektródája közötti fent megadott biztonsági távolság dacára, észlelhető volt, hogy az eltérítőkondenzátorok kerületi mezeje az elektrónlencse effektív törőerejét károsan befolyásolja és hogy n< emiatt a képek szélein életlenség mutatkozik. Ez a találmány szerint úgy küszöbölhető ki, hogy vagy az említett távolságokat a lemeztávolság kétszeresével egyenlőre vagy ennél nagyobbra, méretezzük, Hí vagy pedig úgy, hogy a lemezeket elvileg ellenütemben tartjuk üzemben. Az, ami a (13, 14, 15) távolságára érvényes ugyan-
