117428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélhüvelyek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI HÁS 117428. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. — Ér. 8221. ALAPSZÁM. Eljárás acélhüvelyek előállítására. Guerini Berardo vegyész Bresica és Soncini Cesare mérnök Bresica. A bejelentés napja 1936. évi junius hó 12-ike. Az acélhüvelyek gyártása a gyakorlatban mindig nagy nehézségekkel jár, nemcsak a felhasználandó anyag megválasztása, hanem a gyártás menete folyamán 5 adódó számos nehézség miatt. Ennek a találmánynak célja, — feltételezve, hogy a legmegfelelőbb acélanyagot már megtaláltuk, — a legmegfelelőbb gyártásmenetet megállapítani és 10 az acélhüvelyek zavartalan gyártását, — továbbá azoknak raktározás alatt a gyártás folyamán kapott fizikai és mechanikai tulajdonságaik megőrzését biztosítani. A gyártás folyamán mutatkozó főbb 15 nehézségeket az alábbiakban foglalhatjuk össze : a) Különböző nyújtási műveletek közben fellépő összetapadás a matricák gyakori pótlását teszi szükségessé, rendkívüli 20 megnöveli a selejtáru mennyiségét és ezzel gazdaságosságát csökkenti. b) Az egyes műveletek közötti hőkezelésnek olyannak kell lenni, hogy a munka folytonossága megtartható legyen. 25 c) A művelet végén a hüvelyek érdessé válnak és azokban belső feszültségek keletkeznek, melyek azokat alkalmatlanná teszik felhasználási céljukra. Mindezeket a lényeges kérdéseket meg-80 oldja a találmány úgy, hogy a hüvelyek gyártásának előnyeit technikai, gazdasági, és katonai szempontokból is összegezi. Ami az első kérdést illeti, vagyis az anyagnak a különböző műveletek közbeni 35 összetapadás megakadályozására, a találmány értelmében különleges kenőanyagot használunk, amely kenőanyagban emulgált 0.5—5%-nyi mennyiségű kolloid kénből áll. E kenőanyagot célszerűen egyenesen a megmunkálandó darabokra vihetjük fel, 40 mely a következő keverékből állhat : zsiradékból (faggyú, disznózsír, stb.) olívaolajból, vagy más szerves vagy ásványi olajból, közönséges mosószappanból és kolloid kénből; ennek a keveréknek alkat- 45 részei mennyiségileg változtathatók, lényeges azonban, hogy fenti mennyiségben kolloid kén mindig jelen legyen. Ezt a kenőanyagot a megmunkálandó anyagon egyenletesen szétosztjuk. 50 A sárgarézből készült hüvelyeknél használatos hőkezeléssel ellentétben a hőkezelést vagy zárt edényekben, vagy pedig semleges tűzhelyeken kell végezni; az egyes művelet között az újraizzítást 7f,0° 55 körül végezzük ^30 C° határon belül. A kezelés idejét és a hőfokát úgy választjuk meg, hogy az újraizzítás után keménysége Vickers-gépen mérve, ne adjon SO-nél nagyobb értéket. 60 Ismeretes, hogy a hüvelyek gyártásközbeni erős nyújtása következtében olyan belső feszültségek keletkeznek, melynek folytán az anyag törésre hajlamos. Robbanó anyag hatására a hüvely köny- 65 nyen megrepedhet, mely azután a fegyvercsőben és kezelőszemélyben kárt tehet. A sárgarézhüvelyeknél ezt a jelenséget a gyártás folyamán megfelelő kezeléssel ki tudjuk küszöbölni és a gyártás befejeztével 70 a hüvelyeket úgy hagyjuk, ahogy a gépekből kijöttek. Csupán a lövegek részére való sárgarézhüvelyeket vetik utólag hőkezelésnek alá; ennek a kezelésnek az a célja,