117422. lajstromszámú szabadalom • Sátorszerű ernyő
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 1174552. SZÁM. Vll/b. (XX/g.) OSZTÁLY. — B. 13250. ALAPSZÁM. Sátorszerű ernyő. Balaskő Károly nyűg-. Máv. főellenőr, Nagykőrös. A bejelentés napja 1935. évi december hó 18-ika. A találmány hálós ernyő, mely anyagában és kezelésében a közismert nap- és esőernyőkhöz hasonlít. Lényege, hogy szövet-burkolatához fényt és levegőt áteresztő 5 hálószövetet is alkalmazunk, tobábbá, hogy nyelének csak egy része van az ismert ernyők nyeléhez hasonló kemény, hajlíthatlan anyagból készítve, a többi része azonban olyan anyagból, mely e rész elio hajlítását, félre kapcsolását lehetővé teszi. Célja, hogy vele a szabadban, vagy repülő rovaroktól nem mentes helyiségben fekvő (alvó) egyéneket a rovaroktól és az időjárás kellemetlenségeitől, pl. erős napfénytől, 15 léghuzattól stb. megvédelmezzük. A hálós ernyő, akár csak a közismert nap- vagy esőernyő, vázból és burkolatból áll. Céljához képest azonban amazok lapos, félgömbszerű alakjával szemben, ennek 20 magasabb harang- vagy gula-alakja van, tehát ez alaknak megfelelőleg van a váza is kialakítva. A csatolt razj a találmánybeli ernyő egy példaképeni kiviteli alakját szemlél-25 teti és pedig az 1. ábra a nyitott ernyő vázának oldalnézete, a 2. ábra az ernyő nyelét, a 3. ábra egy hálószövetes oldalt és a 80 4. ábra egy páros feszítőhuzal alakját mutatja. A váznak az ismert ernyőktől eltérő magas alakján kívül a találmány szerint a nyélnél (1. ábrán : a. i. és 2. ábra) az a 36 lényeges eltérés van, hogy csak a felső részét, kb. felét (e) készítjük az ismert ernyőknél szokásos fából, fémből stb. az alsó része (h) azonban puha, hajlékony anyagból (pl. kender- vagy bőrfonat) készül. A kétféle rész simán, minden felü- 40 letkülönbség nélkül van erősen egybefoglalva. Tehát az ernyő kifeszítése Gtán a nyél alsó része félrehajlítható és az ernyő alatt szabad tér keletkezik, mely az ernyőnek sátorjelleget ad. 45 Ez utóbbi cél elérhető azzal is, hogy a nyél alsó részét szintén a felsőhöz hasonló anyagból készítjük és a két részt, elhajlítást megengedő kapoccsal kötjük össze. Vagy az egyik rész vége csövet alkot, 50 melybe a másik betolható, vagy becsavarható. E megoldások azonban a kezelést nehézkessé teszik és a tartósságot csökkentik. A nyél felső vége az ernyő fogantyúja, 55 s ez lehet karika, gomb vagy hasonó alakú. Alsó végén (i) horog van a hajlékony rész félrekapcsolásához. A feszítőhuzalokat a nyélhez kötő rögzített (b) és a fel- és le csúsztatható (d) gyűrűk, valamint a felső- 60 részbe erősített és az ernyő túlfeszítését gátló (j) pecek az ismert ernyőkével azonosak. A feszítő huzalok (1. ábrán e. g. és a 4. ábra) csak annyiban térnek el az ismert 66 ernyők huzaljaitól, hogy az (e) oldalhuzalra a (g) keresztrúd az előbbinek kb. felső harmadánál van az (f) csuklóban rákapcsolva. így a csukló feletti rész itt aránylag rövidebb, mint az ismert ernyők- 70 nél a hasonló fekvésű rúdrész, mely körülmény ernyőnknél jelentékeny anyagmegtakarítással jár. A burkolat a találmány szerint legalább felerészben hálószövetből (tüll) készül, 75 melynek szövése csak annyira sűrű, hogy