117408. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóberendezés
elektródára vetítjük, amelyet a (7£) áramforrás a (71) második anodához viszonyítva, negatív feszültségen tait. A (11) hálóelektrodát viszont másik (77) áram-5 forrás a (71) második anoaával szemben pozitív feszültségen tartja. Ha a fényérzékeny elektródára optikai képet vetítünk, akkor ez az elektiooa lotoelektronokat sugároz ki. Ezek az áiam-10 képet alkotó fotoelektionok a (11) halóelektróda irányában gyorsulnak és annak lyukain keresztülhatolva, nagy sebesseggel a mozaikernyő paranyi (6t) ezüstgolyócskáinak szabad (b?) lelületeihez üt-15 köznek és így azokat szekundér elektronemisszióra késztetik. Hogy az áram-kép a mozaikernyőre vetítödjék, olyan eszközt alkalmazhatunk, amely a cső hossztengelye körül bzimmet-20 rikus mágneses mezőt letesit. Ez az eszköz — amint az ö. ábra mutatja — a cső buráját a mozaikernyő és a fényérzékeny elektróda között körülvevő (7^) tekeics lehet, amely tekercsbe a (hl) áramloriás egyen-25 áramot táplál. A szakértők előtt ismeietes, hogy ha a mágneses mező erősségét a rendszer többi meghatározójával (Jjaian,éterével) megfelelő összefüggésbe hozzuk, a fényérzékeny elektróda aoott elemi területéről 80 kibocsájtott elektronoka mozaikernyőmegfelelő elemi területén összegyűlnek. Ennek meglelelőena fotoelektionok a céziummal bevont ezüstgolyócskák szabad felületeinek bombázásával ezekből szekundér elek-85 tronokat hajtanak ki, mimellett az emisszió az optikai képpel arányos. Ennek eredménye az, hogy mindegyik parányi golyócska a jelfogólemezzel szemben a képelemeknek megfelelő pozitív töltést vesz fel, amely 40 lemezt a tartó-huzalrács és annak szembenfekvő felületén esetleg alkalmazott (69) fémbevonat alkotja. A jelfogólemezt a csövön kívül a (£3) ellenállás és a (85) előfeszültségi telep a 45 második anódához és a földhöz kapcsolja. Az előfeszültségi telep a jelfogólemezt a második anódához képest néhány volt negatív feszültségen tartja. Ha a rácson nincsen fémbevonat, akkor az előfeszült-50 ségi telep elhagyható. A cső első anódáját a (h 7) telep a katódával szemben 200— 300 volt pozitív feszültségen tartja és ugyanez a telep — amint a rajz mutatja — arra is használható, hogy a második anódát a 55 katódához képest mintegy 1000 volt pozitív feszültségen tartsa. A (89) és (91) kitérítőtekercsek a katódasugarat az ernyőn vízszintes irányban gyorsan és függelyes irányban lassaüban ismetelten elmozdítják ; e mozgás közben a sugár a kis gömböcskékkei sztniLen lek\ó nyílásokon egymásután áthalad és a gómböcskekhez ütközik, úgyhogy azoknak töltéséit semlegesíti es azokat egyensúlyi állapotba hozza. 65 A gömböcskék szekundér emisszió okozta tölteseinek egymasutani semlegesítene, a jelíogoiemez es a löld közé kapcsolt (i3) elienaliásLan impuizussoiozatot keit. Ez az ellenállás a (i>3) erősitőet.ő Lemenő-áiam- 7Q kórtbe \an iktatva ; e csőnek kimenőáiamkőrébenpl. ellenállás van, amelynek menten az impulzus-soiozatnak megfelelő leierősített feszültségek megjelennek. Röviden ismételve, a találmány szerinti 75 cső következőképen működik: Bényéizékeny elektiődáia optikai képet vetítünk, amely az optikai kep Latásara áram-kepet bocsajt ki, az áram-kep nagy sebesseggel olyan mozaikelektiodahoz út-80 kőzik, amelyet számos, közös jelfogólemezen szigetelten lőgzitett gombócoké alkot és e gomböcskéket szekunder emiszsziora készteti. Mindegyik gcmLöcske a ráeső áiam-kep elemi íeszletevel aiányos 85 pozitív töltést vesz fel; ezeket az elemi töltéseket a katódasugár egymásután semlegesíti, amely sugár a gömLöckkéknek aira azoldalaia esik, amely az áiam-képet felfogó oldallal szemben fekszik. A töltések 90 egymásutáni semlegesítése a kimenő-készúlékben villamos impulzusok sorozatát kelti, amelyeket bármilyen megfelelő módon felerősíthetünk. Tekintettel arra, hogy a mozaikernyő 95 gömböcskéi a rájuk vetődő primér elektronoknál sokkal nagyobb számú szekundér elektronokat bocsájtanak ki, nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti csőben a villamos kép a letapogatás előtt felerősödik. 100 A primér villamos kép tízszeresen vagy még többszörcsen felerősíthető és ilyen módon olyan készüléket kapunk, amely az eddigi hasonló készülékeknél sokszorta érzékenyebb. Ez azt jelenti, hogy a talál- 106 mány szerinti adócső adott fényerősség mellett sokkal nagyobb amplitúdójú jelet szolgáltat, mint az eddig ismeretes készülékek, és így lehetővé teszi, hogy az adócsövet távolbalátó adóberendezésben olyan 110 körülmények között is felhasználhassuk, amelyek mellett a régebbi készülékek egyáltalában nem működnek. Bár a találmánynak csak egyetlen foga-