117403. lajstromszámú szabadalom • Összetett ülőbutor

t MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117403. SZÁM. XVI/f. OSZTÁLY. — L. 7263. ALAPSZÁM. Összetett ülőbútor. Lossonczy Tamás iparművész Budapest. A bejelentés napja 1937. évi január hó 20-ika. A találmány összetett ülőbútor, mely­nek támlája asztallá .alakíttató s így az egyébként kis helyet igénylő bútordarab egyrészt pl. mint kényelmes karosszék, 5 másrészt pedig mint ülőhellyel egyesített asztal használható. A bútordarab e kettős alkalmazhatósága folytán különösen ott használható előnyösen, ahol kevés hely áll rendelkezésre, így pl. hajó-fülkében, 10 hotelszobákban, stb. A találmány olyan ülőbútor, melymeik asztalként használható helyzetbe állítható és e helyzetében rögzíthető háttámlája van. A háttámlát, célszerűen, párnázat-15 tal látjuk el, melyet az asztallappá való átalakításakor levehetünk. A háttámlát átfordítva a támla hátfelületét is használ­hatjuk asztalként. Ebben az esetbetn a támlát rajtahagyhatjuk. 20 A kényelmes ülés végett az ülőpárnát hátrafelé lejtősen alakíthatjuk ki. Ebben az esetben az asztallá való átalakításnál az ülést vízszintes helyzetbe kell hozni. Ez történhetik ajz ülés tartóvázának az állí-25 tásával, de a vízszintes ülést úgy is elér­hetjük, ha levehető, ékalakú hátpárnát al­kalmazunk, melyet úgy helyezünk az ülésre, hogy annak lejtését éppen kiegyen­lítse. 30 A találmány példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz szemlélteti, ahol az 1. ábra oldalnézet, a 2. és 3. ábra a karosszéknek illetve asz­tallá átalakítható ülőbútornak távlati 35 képe. A rajz 1. ábrájáai oldalnézetben látható ülőbútor (1) vázának (2) és (3) lábnyúlvá­nyai tartják a (4) ülőpárnát. Az (5) hát­támla a két oldalán alkalmazott (6) csa­pok révén függ ,az (1) váz két támlatartó 40 (17) nyúlványán. Ez utóbbiakhoz a (7) ka­rok a (8) csuklókkal vannak erősítve. A (7) karok (18) vezetékeit az (5) támla (9) vezetékeivel a (10) csapok kapcsolják ösz­sze, melyek a (9) vezeték két végén alkal- 45 mázott myugaszokba illeszkedve a támlát, egyik vagy másik szélső helyzetéhen rög­zítik. A (7) karok végeihez csuklókkal kap­csolódnak a (11) könyöktámaszok, melyek 50 a háttámlának asztallappá alakításakor a (12) nyíl irányában elforgathatok, amint azt az ábrának a támlát asztallappá ala­kított helyzetében szemléltető, szaggatott vonallal rajzolt részlete mutatja. 55-A (13) hátpárna, a (14) pántok révén, oldhatóan van az (5) háttámlára felerő­sítve. A (13) hátpárnát úgy is kialakít­hatjuk, hogy (15) éle mentén az üléspárna (16) élével összefüggjön, amikor a (14) 60 pántok elhagyhatók. Mindkét megoldás lehetővé teszi, hogy az (5) támlát a (13) párnától könnyűszerrel megszabadíthas­suk akkor, ha azt asztallapként óhajtjuk használni. A hátpárna ékalakú és így, mi- 65 ként a szaggatott vonallal jelzett helyze­tében látható, a (4) ülőpárna lejtését ki­egyenlíti. Az ékalakú háttámla helyett vehetünk azonban párhuzamos felületek­kel határolt párnát is és ekkor a tartóid- 70 bak állításával hozhatjuk az ülőpárnát vízszintes helyzetbe. A kartámaszok helyett a háttámlát egyéb szervekkel is rögzíthetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom