117391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú rostokból való textilneműek gyűrődésállóságának növelésére
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117391. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY — H. 9833. ALAPSZÁM. Eljárás cellulóztartalmú rostokból való textilneműek gyűrődésállóságának növelésére. Heberlein & Co. A.-G. cég" Waítwil (Svájc). A bejelentés napja 1936. évi június hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 13-ika. Ismeretes, hogy cellulóztartalmú textilanyagokat műgyantáknak a rostba való beágyazásával olyan tulajdonságúvá lehet tenni, hogy azok összenyomásnál nem 5 gyűrődnek. Az anyagoknak ezt a sajátságát gyürődésállóságnak vagy gyűrődésmentességnek nevezik. Minthogy ez az eljárás eléggé bonyolult és a kívánt cél kifogástalan eléréséhez 10 messzemenő tapasztalatot igényel, azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy a gyürődésállóság műszaki hatását egyszerűbb módon biztosítsuk. Emellett abból a felismerésből indulunk ki, hogy celiulóz-15 tartalmú rostokból való textilneműek teyürődésállóságát tetemesen növelhetjük úgy hogy az árut megfelelő katalizátorok jelenlétében aldehidekkel különösen formaldehiddel, annak polimérjeivel vagy 20 formaldehidet leadó vegyületekkel kezeljük, szárítjuk és ezt követőleg hevítésnek vetjük alá. Az eljárás egyszerűsítése céljából a szárítófolyamatot az utóhevítéssel közvetlenül összeköthetjük. Az utőhevítést 25 célszerűen legalább 90 C° hőmérsékleten eszközöljük. Emellett különösen előnyösnek mutatkoztak mintegy 100 és 150 C" közötti utóhevítési hőmérsékletek. Meglepő módon azt találtuk, hogy ennél 30 a kezelésnél a textilkészítmények az elérni kívánt gyürődésállóságon kívül még értékes járulékos nemesítőhatásokban is részesülnek, amennyiben nagy mértékben zsugorodásmentesekké és duzzasztószerek 35 behatásával szemben érzéketlenekké válnak, mimellett e két tulajdonság a szokásos fehérítőkkel szemben is állandó. A találmány értelmében megfelelő katalizátorok elsősorban a fémsók, különösen az aluminiumsók. így katalizátorokként különös előnnyel alkalmazhatók az old: ható aluminiumsók, mint aluminiumklorid, aluminiumszulfát, aluminiumacetát, aluminiumrodanid, timsók, aluminátok stb. Azonban e eélra más vegyületek is 45. előnyösen felhasználhatók, pl. ammoniumsók, mint rodanammonium, azután vasklorid, higanyklorid, foszforsav és ennek sói stb. Ezek az eredmények annál inkább meg- 50 lepőek, mert a szakértő a formaldehid ilyen hatását nem láthatta előre. A szilárdságnak különösen vizes állapotban való emelésére már ajánlották ugyan műfonalaknak formaldehiddel savanyú vagy 55, lúgos oldatban, adott esetben vassók hozzáadása melletti kezelését és felhevítését, azonban megállapításaink szerint ilyen módon a gyűrődésállóságot nem lehetett elérni. 60 Az új eljárás mindenfajta, akár természetes, akár mesterséges, cellulóztartalmú tjextilrostoknál felhasználható, mimellett a rostok feldolgozásuk tetszés szerinti állapotában, tehát laza, fonott, szőtt, össze- 65 font állapotban lehetnek. Cellulóztartalmú rostoknak és más rostanyagoknak keverékéből való képződmények ilyen módon ugyancsak nemesithetők. Ha pl. a találmány értelmében a rostképződmé- 70 nyéket olyan fürdőben kezeljük, amely főként formaldehidet és katalizátorként aluminiumvegyületet tartalmaz, akkor a formaldehidet polimérjeivel vagy az ismeretes formaldehidet leadó vegyületek- 75 kel, mint parafaformaldehiddal, hexa-