117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés

A PAN-nel egyenlő frekvenciáktól eltekintve a (17) első fázis-elosztóban a pozi-N —l tiv csúcsok maximális száma csak —=—= 8 lehet. A (20) második elosztóban a ö legnagyobb szám négy, a (23) harmadik elosztóban pedig: kettő a (22) primer körben és csupán egy a (24) szekunder körben. Megjegyzendő, hogy a szekunder köröket úgy választjuk meg, hogy több 10 pólusuk legyen, mint ahány pozitív csúcs képződik, ami biztosítja azt, hogy oszcilláló mezőt egyetlen frekvencia sem létesít, kivéve természetesn a PAN-cso port frekvenciáit. • 5 A 11. ábra szerinti soros-elrendezés hatása pontosan ugyanaz, mint az 5. ábra szerinti elrendezésé, melynél (17) nyílás és szimmetrikus háromfázisú szekunder kör van, kivéve, hogy a 3., 6. (AN+3)-ik 20 és (Aí*+6)-ik harmónikusok olyan fázissorozatot adnak, melyet a soros elrendezés nélkül nem kapnánk meg. A fentiekben mindtenütt csak álló szerkezeteket ismertettem, vagyis olyanokat, 25 melyeknél nincs mechanikai elmozdulás a fáziselosztó primer és szekunder köre közt és amelyeknél az AN-edik harmónikusok (ahol is N az adóberendezés nyílásainak száma) mindenütt egy helyben 30 álló, rezgő mezőket létesítettek. Ennek eredményeképen a vevőben e frekvenciák esak rezgő mezőket tudnak létesíteni a fáziselosztóban, úgyhogy e frekvenciák a vevőnek csak némelyik nyílásában jeleu-35 nek meg a helyes erősségben. Az erősen csökkentett pásztázási sebesség folytán, ha e frekvenciák egyike lényeges erővel lép fel az adóberendezésben, akkor a vett képben ennek hatására nagy kontrasztú 40 sáv mutatkozik, melyet kis kontrasztú sáv követ és ezek egy nyílásnak a pásztázás irányába eső letapogatási sebességével lassan és ismételten végighaladnak a képen. 45 Az AN-edik harmónikusok természetesen ép olyan helyes eredményt adnának, mint egyéb frekvenciák, ha azok forgó mezőket keltenének az adó fáziselosztójában. Ennek egy módja az 5. ábrabeli (4, 50 5, 6) szekunder kör mechanikai forgatása az (A2, B2 K2) primer körhöz képest. E forgatás ugyanolyan hatást okoz, mintha az összes forgó mezők sebességét változtatnók, vagyis csökkentenők, illetve 65 növelnők aszerint, hogy a mező forgása a mechanikai forgással egyértelmű-e vagy ezzel ellenkező. így pl. ha a szekunderkör mechanikai forgása ugyanolyan irányú, mint az alapfrekvencia forgó mezejéé, sebessége pedig ennek egy ne- 60 gyede, vagyis l/4t fordulat másodpercenként, ahol t másodpercekben kifejezve az az idő, mely alatt egy nyílás az egész képet bejárja, akkor a mezőnek a szekunder körhöz viszonyított sebessége 3/4t fordu- 65 lat másodpercenként. A második harmonikus mező ellenkező irányban másodpercenként 2/t fordulatot tesz, vagyis a szekunder körhöz viszonyított sebessége 9/4t. Hasonlóképen a harmadik harmóni- 70 kus mező sebessége a szekunder körhöz képest ll/4t, a negyediké 17/4t, az n-ediké 4n+l n/t+l/4t=—fr—. Ebből kitűnik, hogy 4t minden jelenlevő frekvencia, még ha a kép mozgó részeiből ered is és így külön- 75 böző alapfrekvenciája van, l/4t periódus hozzáadásával és (vagy) levonásával változik. Ez biztosítja azt, hogy mindegyik frekvencia létesít forgó mezőket és így azoknak a vevőbeli kép tekintetében 80 egyenlő hatásuk van. A vevőben az eredeti frekvenciák helyreállítására a fázis elosztó primer és szekunder körének viszonylagos mozgását szinkronizálni kell és fázisegyezésbe kell hozni az adóbelj 85 megfelelő mozgással, hogy a frekven ciákra megfordított hatást fejtsünk ki és így azokat eredeti értékükre állítsuk vissza. Az eddig ismertetett fáziselosztók nem 90 használják ki az adónál beléjük fektetett maximális energiát. így pl. az 5. ábra szerinti elrendezés nem ad több teljesít' ményt, mint amennyit mindössze öt nyílással vagy egymástól 120°-nyira helye- 95 zett három nyílással is elérhetnének. A vevő fáziselosztója sem kielégítő az 5. ábra szerinti egyszerű alakban, mert há rom nyílás kivételével a frekvenciák fázisai egyes esetekben pontatlanok. Az 5. 100 ábra szerinti elrendezés tehát a magyarázat céljaira való, míg a gyakorlatban nagyobb teljesítmény szükséges, különö sen a vevőben. Amint fentebb kifejtettem, az adóban 105 igen kívánatos, hogy valamennyi nyílás jeleit egyesítsük és így az adáshoz megerősített jelet kapjunk, amihez mindegyik frekvenciánál (esetleg néhány jelentéktelen frekvencia kivételével) pontos fázis- no eltolódásra, a vevőben pedig a különböző nyílásoknál a fázisok pontos helyreállítására van szükség. Azt is említettem, hogy ennek elérésére a legkönnyebb mód