117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés
periódus másodpercenként. A mozgásnak a csíkokra merőleges komponense a jelek egy vagy több frekvenciájának modulációjaként jelentkezik, melyek alapfrekven-5 ciája ^TJ- illetve —t- periódus másodperto to c énként. A képen előforduló minden egyéb változás, mely a mozgástól független, szükségképen az egész képnek vagy a kép egy 10 részének intenzitásváltozása és ezért az összes jeleknek vagy a jelek egy részének vagy azok frekvencia-komponenseinek modulációi alakjában jelentkezik. Heterogén mozgásokat tartalmiazó kép ló tehát Fourier-sorokból álló jeleket ad, ahol is az alapfrekvenciák 1, Sa— t, Sb—t, Se—t Sm—t T tSa tSb tSc~ tSm , Sa-j-t, Sb+ t, Sc-4-t Sm+t ; tSa tiáb iSc tSm l'Sa, 1/Sb, 1/Sc, 1/Sm a csíkok irányába 20 eső különböző sebességkomponensek. Bizonyos pillanatban ezeknek az alapfrekvenciáknak egymáshoz képest bizonyos fázis-viszonyuk van és amplitúdóik egymástól függetlenek. Mindegyik alapfrek-25 venciának egy sorozat harmonikusa van. az alapfrekvenciájukhoz viszonyítva különböző fázisokkal, a harmónikusok amplitúdói pedig egymástól függetlenek. Ezenkívül valamely alapfrekvencia 30 harmonikusainak fázisviszonyai és ampli tudói valamely másikéitól is függetlenek. Ekként a jelek különböző modulációit kapjuk. Mindegyik pásztázó nyílás jeleiben 35 ugyanazok az alapfrekvenciák és ezek harmónikus sorai vannak és minden sor, miként egyetlen sor, minden pásztázó nyílásnál az alapfrekvenciájához képest vett fázisviszonyok és az amplitúdók tekinte-40 tében is pontosan egy és ugyanaz. Két nyílás jelei közti egyetlen különbség abbain áll, hogy a különböző alapfrekvenciák időfázisban eltoltak és, amennyiben a nyílásokon átbocsátott fény különböző, 45 azzal arányosan valamennyi amplitúdó is mindenütt különböző. Ellenben— és ez a körülmény fontos -- két nyílás alapfrekvenciái közti fázisszög minden alapfrekvenciánál és a képen azonos távolságú 50 minden két nyílásnál állandó. Több nyílás használatánál a pásztázás l/t sebességét és ezzel az adott élességű kép közvetítéséhez szükséges frekvenciasávot nyilvánvalóan csökkenthetjük és ha a kívánt sávszélességet már elértük, 55 a nyílásokat a felhasználható fény növelésére még tovább szaporíthatjuk. Az a hátrány azonban, melynek kiküszöbölése a találmány célja, abban áll, hogy eddig nagyszámú nyíláshoz megfelfelő nagy 60 számú átviteli pályát kellett alkalmazni. Javasolták a kép egy területelemének szélességével egyenlő távolságokban elrendezett több nyílásnak, valamint olyan késleltető áramköröknek 65 használatát, melyek a különböző nyílásokból eredő jeleket egyetlen pályába egyesítik. Ámbár ekkor a rendelkezésre álló fény nagyobb, még sem lehet ily módon az adott képélesség átviteléhez szük- 70 séges frekvenciasávot lényegesebben csökkenteni, mert valamely adott pásztázási sebességnél a sok nyílás számára az egész kép pásztázásához szükséges idő nem nagyon különbözik attól az időtől, mely a 75 kép letapogatásához egyetlen nyílás számára szükséges. A frekvenciasáv csökkentésére a nyílásokat a képen messze kell helyezni egymástól. A találmány mármost lehetővé teszi hogy az ilyen messze- 80 eső nyílásokat (melyeket előnyösen, de nem szükségképen egyenletesen osztunk el az egész képen) számuknál sokkal kisebb számú pjályával kapcsolatban használhassuk. 85 Ilyen berendezést az 5. áibra vázlatosan tüntet fel. A (10) készülék a (11) tárgy egydimenziós képét hozza létre; e készüléket a 328.286. sz. brit szabadalmi leírás ismerteti. Az egydimenziós kép oprtikai 90 képét a forgó (12) tükrös dob tizenegy (A—K) nyílásra vetíti, melyeket előnyösen a dob (13) tengelyével koncentrikus köríven rendezünk el. A nyílások mögött egy-egy (A1—KI) fényérzékeny 95 cella van. E különálló cellák helyett természetesen egyetlen olyan cellát is vehetünk, melynek közös anódja és több külön katódja van. A cellákat (esetleg erősítőn át) a (14) mágneses fáziselosztó 100 egy-egy tekercsével kötjük össze. E kapcsolat a rajzon világosság kedvéért csak a (KI) cellánál látható, melyet a (15) erősítőn át az elosztó (K2) tekercséhez kötünk. A kép valamely P alapfrekvencia- 105 ját tekintve, mélyet e cellákban létesíthetünk, fentebb kimutattam, hogy az említet frekvencia által szomszédos nyílásokban fejlesztett áramok fázisban 2-/N radiánssal, vagyis az (Al, B1 KI) 110 pólusok közti szögtávolsággal különböznek egymástól, mely ez esetben 2ir/ll radiális.
