117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés

periódus másodpercenként. A mozgásnak a csíkokra merőleges komponense a jelek egy vagy több frekvenciájának moduláció­jaként jelentkezik, melyek alapfrekven-5 ciája ^TJ- illetve —t- periódus másodper­to to c énként. A képen előforduló minden egyéb vál­tozás, mely a mozgástól független, szük­ségképen az egész képnek vagy a kép egy 10 részének intenzitásváltozása és ezért az összes jeleknek vagy a jelek egy részének vagy azok frekvencia-komponenseinek modulációi alakjában jelentkezik. Heterogén mozgásokat tartalmiazó kép ló tehát Fourier-sorokból álló jeleket ad, ahol is az alapfrekvenciák 1, Sa— t, Sb—t, Se—t Sm—t T tSa tSb tSc~ tSm , Sa-j-t, Sb+ t, Sc-4-t Sm+t ; tSa tiáb iSc tSm l'Sa, 1/Sb, 1/Sc, 1/Sm a csíkok irányába 20 eső különböző sebességkomponensek. Bi­zonyos pillanatban ezeknek az alapfrek­venciáknak egymáshoz képest bizonyos fázis-viszonyuk van és amplitúdóik egy­mástól függetlenek. Mindegyik alapfrek-25 venciának egy sorozat harmonikusa van. az alapfrekvenciájukhoz viszonyítva kü­lönböző fázisokkal, a harmónikusok am­plitúdói pedig egymástól függetlenek. Ezenkívül valamely alapfrekvencia 30 harmonikusainak fázisviszonyai és ampli tudói valamely másikéitól is függetlenek. Ekként a jelek különböző modulációit kapjuk. Mindegyik pásztázó nyílás jeleiben 35 ugyanazok az alapfrekvenciák és ezek harmónikus sorai vannak és minden sor, miként egyetlen sor, minden pásztázó nyí­lásnál az alapfrekvenciájához képest vett fázisviszonyok és az amplitúdók tekinte-40 tében is pontosan egy és ugyanaz. Két nyílás jelei közti egyetlen különbség abbain áll, hogy a különböző alapfrekven­ciák időfázisban eltoltak és, amennyiben a nyílásokon átbocsátott fény különböző, 45 azzal arányosan valamennyi amplitúdó is mindenütt különböző. Ellenben— és ez a körülmény fontos -- két nyílás alap­frekvenciái közti fázisszög minden alap­frekvenciánál és a képen azonos távolságú 50 minden két nyílásnál állandó. Több nyílás használatánál a pásztázás l/t sebességét és ezzel az adott élességű kép közvetítéséhez szükséges frekvencia­sávot nyilvánvalóan csökkenthetjük és ha a kívánt sávszélességet már elértük, 55 a nyílásokat a felhasználható fény növelé­sére még tovább szaporíthatjuk. Az a hát­rány azonban, melynek kiküszöbölése a találmány célja, abban áll, hogy eddig nagyszámú nyíláshoz megfelfelő nagy 60 számú átviteli pályát kellett alkalmazni. Javasolták a kép egy területelemé­nek szélességével egyenlő távolságok­ban elrendezett több nyílásnak, vala­mint olyan késleltető áramköröknek 65 használatát, melyek a különböző nyílá­sokból eredő jeleket egyetlen pályába egyesítik. Ámbár ekkor a rendelkezésre álló fény nagyobb, még sem lehet ily mó­don az adott képélesség átviteléhez szük- 70 séges frekvenciasávot lényegesebben csök­kenteni, mert valamely adott pásztázási sebességnél a sok nyílás számára az egész kép pásztázásához szükséges idő nem na­gyon különbözik attól az időtől, mely a 75 kép letapogatásához egyetlen nyílás szá­mára szükséges. A frekvenciasáv csökken­tésére a nyílásokat a képen messze kell helyezni egymástól. A találmány már­most lehetővé teszi hogy az ilyen messze- 80 eső nyílásokat (melyeket előnyösen, de nem szükségképen egyenletesen osztunk el az egész képen) számuknál sokkal ki­sebb számú pjályával kapcsolatban hasz­nálhassuk. 85 Ilyen berendezést az 5. áibra vázlatosan tüntet fel. A (10) készülék a (11) tárgy egydimenziós képét hozza létre; e készü­léket a 328.286. sz. brit szabadalmi leírás ismerteti. Az egydimenziós kép oprtikai 90 képét a forgó (12) tükrös dob tizenegy (A—K) nyílásra vetíti, melyeket előnyö­sen a dob (13) tengelyével koncentrikus köríven rendezünk el. A nyílások mö­gött egy-egy (A1—KI) fényérzékeny 95 cella van. E különálló cellák helyett ter­mészetesen egyetlen olyan cellát is ve­hetünk, melynek közös anódja és több külön katódja van. A cellákat (esetleg erősítőn át) a (14) mágneses fáziselosztó 100 egy-egy tekercsével kötjük össze. E kap­csolat a rajzon világosság kedvéért csak a (KI) cellánál látható, melyet a (15) erő­sítőn át az elosztó (K2) tekercséhez kö­tünk. A kép valamely P alapfrekvencia- 105 ját tekintve, mélyet e cellákban létesíthe­tünk, fentebb kimutattam, hogy az emlí­tet frekvencia által szomszédos nyílások­ban fejlesztett áramok fázisban 2-/N ra­diánssal, vagyis az (Al, B1 KI) 110 pólusok közti szögtávolsággal különböznek egymástól, mely ez esetben 2ir/ll radiális.

Next

/
Oldalképek
Tartalom