117338. lajstromszámú szabadalom • Csatolótranszformátor

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117338. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7048. ALAPSZÁM. Csatolótranszformátor. Radioaktieng-esellschaft D. S. Loewe cég-, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1936. évi február hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 27-ike. A találmány csatoló transzformátor, vagyis átvivő oly távolbalátóerősítőkben, melyek hordozófrekvenciaerősítéssel dol­goznak. Itt az a feladat, hogy a kétszeres 5 képpontfrekvencia szélességű frekvencia­sávot, melynek közepes frekvenciája a modulálatlan hordozó frekvencia, egyen­letesen, esetleg a legszélső oldalsávfrek­venciáknál az átviteli mérték csekély meg-10 növelése mellett vigyük át egy csőről a legközelebbire. Jóllehet ugyanazon kép­pontfrekvencia mellett is növekedő hor­dozófrekvenciával a viszonylagos frek­venciasávszélesség csökken, még mindig 15 megmarad az erősítőátvivők számára a műszakilag nehéz feladat, amely a kettős oldalsávszélesség egyenletes átvitelében áll. Különösen ez az eset hosszú hordozó­hullámoknál, amint azt a következő táb-20 lázat mutatja : A hordozó­hullám hossza m-ben Xt A maximális képpont­frekvencia Vmax KH A hordozó­frekvencia ÍT H Az átviendő sávszélesség viszonya a hordozó frek­venciához 2 . Vmax fT 30 150 600 600 107 2.106 12% 60% E feladat pl. egy oly hangolt transz­formátorral oldható meg, melynek egyik tekercse nagyobb, a másik pedig kisebb 25 frekvenciára van hangolva, mint az üzem­szerűen fellépő frekvenciák. Itten az erő­sítés s két sajáthullám közötti nyeregben történik. A rezonanciákat párhuzamos csil­lapítóellenállásokkal siní^juk.i A korábbi 114786. lajstromszámú magyar szaba- 30 dalom elvileg másfajta transzíormátort ír le, melynél a primer és szekunder kör azonos sajáthullámra van hangolva, mi­mellett mindkét kör szoros csatolása foly­tán az előbb egységes rezonanciának két 35 csatolórezonanciára való hasítása lép fel. Jelen találmány ez utóbbi rendszer tovább­képzése. Az 1. ábra szerint a találmány értel­mében az (1) primertekercsnek, valamint 40 a (2) szekundertekercsnek a sajáthullámát a menetszám megfelelő megválasztása révén, a kapcsolás (3) és (4) természetes kapacitásainak figyelembevételével állítjuk be. Külön párhuzamos hangoló-kapacitást 45 a találmány értelmében nem alkalmazunk. így a képzelhető legkedvezőbb ~ viszonyt kapjuk és az előírt csillapodás elérésére a lehető legkisebb hozzáadandó ohmikus csillapításra van szükség. A találmány 50 értelmében a (3.1) kör sajáthullámát egyenlővé tesszük a (2.4) kör sajáthullá­mával, ügyelve arra, hogy a két tekercs igen lazán legyen egymással csatolva. Mindkét sajáthullámot azzal a hordozó- 55 hullámmal tesszük egyenlővé, melyen az erősítőnek dolgoznia kell. Az egyes körök e hangolásának befejezése után, a köröket egymással oly szorosan csatoljuk, — k csatolási tényező —, hogy a sajáthullá- 60 moknak két csatolóhullámra való ismert felosztódása bekövetkezzék. Ismert össze­függés alapján, amely szerint = V , / 1 + k 1. a csatolás szorosabbá tételével sikerül a két 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom