117329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés füst- és ködszűrőknek, különösen légzőkészülékekhez és térszellőzőkhöz való szűrőknek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117329. szám XVIII/b. OSZTÁLY. J. 3714. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés füst- és ködszűrőknek, különösen léazőkészülékekhez és térszehőzőkhöz való szűrőknek előállítására. Jacobson Richárd gyáros, Wien. A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 21-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi november hó 12-ike. Ismeretesek légzőkésziilékekliez való füst- és ködszűrők, amelyeket természetes vagy mesterséges rostokból, pl. szőrszá­lakból, tollakból, pamutból, sejtanyagból, 5 vagy aszbesztből készítenek. Az ilyen szű­rőkhöz különösen alkalmas anyag a ke­reskedelemben kapható pamutrostanyiag. Ezt az anyagot lemezekben is sajtolják, amelyet keféléssel, tépőszerszámokkal, fé-10 sülőssel, vagy őrléssel ismét rostokra bon­tanak, mely rostokat azután légáram a levegőt átbocsátó, függőlegesen elrende zett, hengeres tartályba sodorja. A tar tály alsó végéhez a gázálarcokban hasz-15 nálatos betétszűrő csatlakozik, amely szű­rőben a tartályba a kefékről befujt, vagy azokról oda beszívott szűrőanyag lerakó­dik. Eljártaik úgy is, hogy a pamutból té­péssel vagy keféléssel már előállított rost-20 tömeget újból lemezekbe sajtolták, majd ismét szálakra bontották. A pamuttömeg ily módon való megmunkálása azonban körülményei, drága és ezenkívül az a hátránya is van, hogy a kezdeti állapot-25 ban egyenletes rostok, a fent említett mechanikai megmunkálás következtében, egyrészt különböző hosszakra szakadoz­nak, sőt strukturájuk szétroncsolódik, másrészt pedig azokat a kefék, farkasok, 80 vagy a szétbontáshoz használt egyéb szer­számok nem ragadják meg egyenként, úgy hogy a szűrőbe csomók jutnak. E csomók következtében a szűrőben egyrészt eldugulások, másrészt üregek keletkeznek, 35 úgy hogy a szűrőnek a ködöt, vagy füs­töt átbocsátó képessége meg nem engeh dett mértékben megnő, vagy csökken. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a rostanyagot szárazon farkasolják, vagy göndörítik, hogy jól kászálódó rostokból 40 álló szűrőt kapjanak. Eljártak úgy is, hogy a kereskedelem­ben kapható pamutbolyhokat tartályba helyezték és felfelé áramló nyomóközeg, pl. nyomás alatt álló levegő vagy gáz 45 behatásának tették ki, minek következté­ben a pamutbolyhok örvénylő mozgást végeztek és fellazultak. Ezután a tartály fenekén újból felgyülemlő tömeget kellő szintmagasság elérése után dugóalakú. 50 szer-számmal a szűrősapkába tolták. Ez­zel az eljárással sem lehet azonban csomó­mentes szűrőbetétet előállítani. A találmány szerinti eljárással a fenti hátrányokat kiküszöböltük és az ilyen 55 lebegő anyagokból való szűrők előállítá­sát egyszerűbbé és olcsóbbá tettük. A találmány értelmében a rostanyag­tömeget, a kamra falán lefelé áramló és a tömített fenékbe való ütközés után a 60 légkibocsátó nyílással szemben ismét fel­felé áramló nyomóközeg a keverőteret a gyüjtőkamrától elkülönítő szita felé hajt­ja, miközben a szabaddá vált rövid ros­tok a szitán át a gyüjtőkamrába jutnak, 65 míg a nagyobb és kisebb csomókat a szita felső oldala felől áramló közeg a keverő­tér fenekére visszaveti, ahol azokat a kö­zegáram tovább bontja, miközben a gyüj­tőkamrából a port szűrőn át kivezetjük. 70 A gyújtókamra felső részén elrendezett szűrőn az egyes szét nem roncsolt és semmiféle éles szerszámmal érintkezésbe nem jutott rostok homogén rétegbe rakód-

Next

/
Oldalképek
Tartalom